2012 júliusában, amikor egyre jobban úgy tűnt, hogy a görögök miatt felbomlik az eurózóna, Mario Draghi bejelentette: bármibe kerül, megmentik az eurózónát. A "Whatever it takes" beszédet aztán egy olyan kötvényvásárlási program bejelentésével támasztották alá, amelyet azóta sem vetettek be, de mégis jórészt ennek a két tényezőnek (a beszédnek és a programnak) tudható be, hogy rendeződött a helyzet a piacokon. Most, amikor a görögök miatt megint a felbomlás szélén van az eurózóna, az Európai Bíróság eloszlatta az utolsó jogi aggályokat: ha kéne, bevethetnék a programot. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet |
Az Európai Központi Bank 2012. szeptember 6-án jelentette be, hogy határozatokat fogadott el egy olyan programra vonatkozóan, amely a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) felhatalmazza arra, hogy a másodlagos piacokon az euróövezethez tartozó tagállamok államkötvényeit felvásárolja. Az „OMT program” (Outright Monetary Transactions) célja, hogy az egyes tagállamok által kibocsátott államkötvények sajátos helyzete miatt bekövetkezett zavarokat orvosolja, és megőrizze az eurózóna monetáris politikájának egységes jellegét.
Hiába van ugyanis közös pénze a tagállamoknak, mindegyikben működik külön jegybank, és nincs egységes európai államkötvény sem, mindenki a sajátját bocsátja ki, amelyet az adott tagállam gazdasgái helyzetétől függően tartanak vonzónak vagy kevésbé vonzónak a befektetők.
Elkezdtek az eurózóna felbomlására spekulálni
Az euróövezethez tartozó különböző államok államkötvényeinek kamatlábai azonban az EKB szerint nem csak a tagállamok makrogazdasági eltérései miatt voltak rendkívül különbözőek, hanem részben az egyes tagállamok által kibocsátott kötvények tekintetében alkalmazott, az euróövezet felbomlása veszélyének fedezésére szolgáló, túlzott mértékű kockázati kamatfelárból.
Így viszont a KBER nem tudott eléggé odahatni az eurózóna gazdaságára saját eszközeivel - azaz nem működött jól a transzmissziós mechanizmus. Ezért jelentették be az OMT-t - hogy az ötlet nem volt rossz, azt az is igazolja, hogy a programnak már a puszta bejelentése is elég volt a várt hatás eléréséhez, vagyis a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának, illetve e politika egységes jellegének helyreállításához. A programot több mint két évvel a bejelentése után sem hajtották végre.
A németeknek egyáltalán nem tetszett az ötlet
Németországban a program persze erős ellenérzést váltott ki, Európa legerősebb gazdaságában nem rajongtak a problémás államok papírjainak felvásárlásáért, emellett úgy látták: nem ösztönzi a gazdaság rendbetételére semmi a tagállamokat, ha úgyis lesz vásárló az állampapírjaikra. Azt is felvetették: az OMT program egyrészt nem tartozik az EKB hatáskörébe, és sérti az euróövezethez tartozó tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmát, másrészt pedig sérti a német alaptörvényben szentesített demokrácia elvét, ezáltal pedig sérti a német alkotmányos identitást. Többen az alkotmánybírósághoz fordultak, akik az Európai Bíróságot kérdezték.
A Bíróság a mai napon kihirdetett ítéletében azt a választ adja, hogy az uniós szerződések igenis felhatalmazzák a KBER-t egy olyan program elfogadására, mint az OMT program. A program nemcsak hogy a KBER hatáskörébe tartozik, de alkalmas az elsődleges feladat, az árstabilitás fenntartásának elérésére. A Bíróság szerint az OMT program emellett nem sérti az arányosság elvét sem.
Akkor ez most nem tiltott monetáris finanszírozás?
Mint ismert, a jegybankok nem nyújthatnak hitelt az államoknak, állami szerveknek - ez a monetáris finanszírozás tilalma. Erről azt írják: nincs általános jelleggel kizárva annak lehetősége, hogy a KBER a korábban kibocsátott értékpapírokat felvásárolja, arra pedig építettek be biztosítékokat, hogy a másodpiaci vásárlás ne működjön úgy a gyakorlatban, mintha az elsődleges piacon, közvetlenül a kibocsátáskor (tiltott módon) vásárolna a KBER - például bizonyos időnek el kell telnie a kibocsátás és a KBER vásárlása között, azaz frissen kibocsátott papírt nem vehetnek; emellett nem jelentik be előzetesen a felvásárlásra vonatkozó határozatot vagy a tervezett felvásárlás volumenét, így a befektetők nem bazírozhatnak arra, hogy úgyis lesz majd, aki megveszi tőlük a papírt.