A jegybankár a Financial Times-nak adott interjúban értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az EKB ennyire mereven zárkózik el a pénznyomtatástól. Az EKB egy másik, hasonlóan magas beosztású tagja eközben a német Die Weltnek arról beszélt, hogy a banknak nincs is mandátuma arra, hogy korlátlanul vásároljon állampapírokat. Jürgen Stark emlékeztetett arra, hogy ellentétben a brit és az amerikai központi bankokkal, az EKB kötvényvásárlásai kiegyenlítő szerepet játszanak, ezeket a programokat ő nem tartja mennyiségi lazító programnak.
Jürgen Stark, aki szeptemberben éppen a kötvényvásárlás elleni tiltakozása jeléül mondott le addigi posztjáról, azt mondta: míg az eurózóna gazdasága 2011 végére érezhetően lassul, addig a defláció fenyegetése jóval alacsonyabb, mint 2008 végén, a Lehman Brothers csődje után volt. Az eurót az elmúlt három hónapban több mint három százalékkal gyengítette a dollárral szemben az európai adósságkrízis, illetve az, hogy az európai vezetők látványosan nem találják a megoldás kulcsát.
Az Európai Központi Bank ebben a hónapban csökkentette az irányadó kamatát 1 százalékra, korábban sosem követte a Fed, vagy a Bank of England ennyire alacsony kamatait. Az euróövezeti jegybank ugyanakkor továbbra is határozottan elzárkózott attól, hogy korlátlan állampapír-vásárlásba kezdjen a perifériás országok kötvénypiacain.
Bini Smaghi szerint az amerikai-brit, és az euróövezeti jegybanki akciók háttere között az a legfőbb különbség, hogy míg ezen országokban a defláció reális veszély, és emiatt a rendszer elbírja a korlátlan pénznyomdát, addig az euróövezetben nincs jelen az árak ekkora mértékű csökkenésétől való félelem, ez pedig veszélyessé teheti az eszköz alkalmazását.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
