Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Az idén március végéig összességében csökkent az államadósság, de ennek elsősorban a forinterősödés volt az oka. A lakossági állampapírok állománya nőtt, az inflációkövető Prémium államkötvényeké azonban csak mérsékelten.
A központi költségvetés összes adóssága 20 826,8 milliárd forint volt március végén, ami 129 milliárd forinttal alacsonyabb a tavaly év véginél – írja az ÁKK havi jelentése. A devizaadósság 743 milliárd forinttal csökkent, de ebből 521 milliárd volt az árfolyamváltozás – a viszonylagos forinterősödés – következménye, a többi a törlesztéseké. A forintadósság viszont 699 milliárd forinttal tovább nőtt az idén.
A lakossági állampapírok állománya a jelentés szerint a hónap végén 519,0 milliárd forintot tett ki, ami 45,2 milliárd forint növekedést jelent 2011. december vége óta. Ezen belül csak 10,3 milliárd forinttal 176,5 milliárdra nőtt a Prémium inflációkövető kötvények összértéke, ami annak fényében tűnik alacsonynak, hogy magas, 9,3 és 9,5 százalékos aktuális kamatozású sorozatokat dobtak piacra.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lezárja a 2028/P és 2029/N sorozatú Bónusz Magyar Állampapírok értékesítését az Államadósság Kezelő Központ. Az új 2028/R és 2030/N sorozatok továbbra is a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama feletti kamatot fizetnek majd, 1,25 százalék kamatprémiummal, az első kamatperiódusban évi 7,25 százalékot.
A PMÁP, amelyből jókora összegek szabadulnak fel mostanában, csak nagy késéssel követi a pénzromlást, így emelkedő inflációs környezetben kifejezetten kedvezőtlen tud lenni. A jelenlegi alacsony kamatprémiuma miatt még stagnálás esetén sem túl kedvező, eleve alacsony reálkamat van a konstrukcióba beprogramozva. Igazán jó jelentősen eső inflációnál lenne, de erre most kevés esély látszik. Mi marad helyette?
A következő hetekben dől majd el, hogy a 2021-24-ben kiépített lakossági állampapír penetrációt sikerül-e tartósan megtartani, vagy valóban csak az elmúlt időben kimagasló infláció miatt megugró hozamok meglovagolását látjuk az állampapír-portfoliókban
A felszabaduló megtakarításaik befektetésén töprengőknek nem könnyű a választás, mibe fektessenek, de gyakran ajánlják nekik, hogy állítsanak össze állampapír-portfóliót. De mi is tulajdonképpen a portfólió, azon belül miféle jószág az állampapír-portfólió, és miért jó az nekünk? Konkrétan milyen verziók között választhatunk?
2025-ben 1700 milliárd forint kamatkifizetés érkezik a lakossági állampapírok után. Megmutatjuk, hogyan használhatjuk fel költséghatékonyan az összeget.
Rövid távú lekötésre viszonylag magas kamatot kínál már most is néhány pénzintézet. A kiugró szám azonban ne tévesszen meg senkit, ebből a kamatból jelentős mennyiségű forrásadót kell levonni, és az idő előtti feltörés is sokba kerülhet annak, aki ezt választja.
Ha nem érkezik jobb inflációkövető kötvény az állampapírunk lejáratáig, kamatfizetéséig, akkor is van mentsvár, vannak más változó kamatozású kötvények. Ezek hozama kedvező esetben sokkal többet tehet hozzá az inflációhoz, mint a jelenlegi inflációkövető papíroké. Új papírokra azonban mindenképpen számíthatunk.
Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában. Annak apropóján, hogy ezekben a napokban kezdenek kifutni a nagy 2023-as inflációt követő állampapír-kamatok, s lesznek helyettük a már csak a 2024-es 3,7 százalékhoz igazodók. Az adás első részében ugyanakkor egy másik fontos aktualitásra is jutott idő. Nevezetesen annak kivesézésére, hogy milyen intézkedések várhatók a második ciklusát hivatalosan elkezdő új amerikai elnöktől, azoknak milyen hatása lehet a világgazdaságra és a magyar gazdaságra.