A 7102,5 milliárd forintos augusztus végi lakossági állampapír-állományból a forintban denominált éven túl lejáró papírok 4393 milliárdra rúgtak, ez 1757 milliárddal volt több a május véginél. A növekedési ütem azonban hónapról hónapra mérséklődött. Míg júniusban 937 milliárd, júliusban 508,5 milliárd forintnyi volt a bővülés, addig augusztusban már „csak” 311 milliárd.
A növekedés döntően az új lakossági szuperpapír, adómentes és 5 éves időtávon évi közel 5 százalékos átlaghozamú Magyar Állampapír (MÁP) Plusz június elejei megjelenésének köszönhető, amelyből az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint az első három hónapban mintegy 1800 milliárd került új kezekbe. Amiből az következik, hogy összességében az egyéb állampapír-sorozatokból valamennyivel többet adtak el.
Az 1757 milliárdból 568 milliárdot rövid lejáratú állampapírokból forgathattak át a magánszemélyek, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy ennyivel csökkent ezek birtoklása. Befektetési jegyekből 240 milliárd érkezhetett, vállalati kötvényekből 3 milliárd. Ezzel szemben tőzsdei részvényekből csak júniusban vettek ki 2 milliárdnyit a háztartások, júliusban már 15 milliárddal, augusztusban pedig 7 milliárddal növelték az állományukat.
A háztartásokra vonatkozó adatok tartalmazzák a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által birtokolt állományokat is, azok 9 milliárddal nőttek június és augusztus között. E körbe jellemzően alapítványok tartoznak, köztük az a most már csak három Pallas Athéné nevű, amelyeket az MNB alapított.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
