Az amerikai kötvényhozamok alaposan elszálltak a héten, miután szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke olyan nyilatkozatot tett, amelyek tovább erősítik a kamatemelési várakozásokat. A tíz éves amerikai államkötvények hozama több mint hét éve, 2011 közepe óta nem látott szintre emelkedett, 3,2 százalék fölé. A német tíz éves hozam is megugrott kissé az utóbbi két napban, 0,42-ről 0,53 százalékra.
Mindennek sokféle folyománya lehet: a részvények eshetnek, mint tegnap, a dollár erősödhet, a nyomott magyar kamatok attraktivitása csökkenhet, a forint is gyengülhet. A gyengülő forint tovább növelheti az inflációt, csökkentheti a reálkamatot. Hacsak az MNB nem lép valamit, amire ugyan már felkészült, de egyelőre ennek még kicsi a valószínűsége.
Megint előkerült a pénzügyi elnyomás témája, ami sok országban folyik, nálunk is, és Nyugat-Európa túlnyomó részében. Pénzügyi elnyomásnak azt nevezik, amikor az állam, rendszerint a jegybankon keresztül, főleg mesterségesen alacsonyan tartott kamatok révén jövedelmeket csoportosít át a megtakarítóktól a hitelfelvevők felé. A legnagyobb hitelfelvevő pedig rendszerint maga az állam.
Nem csak a kamaton múlik
Az Investopedia.com öt ismérvet sorol fel (Reinhart és Sbrancia nyomán, zárójelben pedig a hazai viszonyokra vonatkozó megjegyzésünkkel):
– A kamatok korlátozása, maximálása (nálunk az MNB évek óta alacsonyan tartja a kamatokat)
– A hazai pénzügyi intézmények állami tulajdonlása vagy kontrollja (van, vagy volt erre törekvés, lásd azt a politikai szlogent, amely szerint legalább 50 százalék kívánatos hazai tulajdon a bankrendszerben)
– Saját, zárt belföldi állampapír-piac megteremtése (lásd külön, jobb kamatozású állampapírok a hazai lakossági befektetőknek)
– A pénzügyi szférába való belépés korlátozása (ez az EU miatt nem vagy csak kevéssé lehetséges)
– Hitelek csatornázása meghatározott iparágakba (különböző kormányprogramokon, hitelprogramokon, állami megrendeléseken, tőkealapokon keresztül ennek vannak jelei)
Sok ideje folyik
“A pénzügyi elnyomás” Magyarországon (és a világ több országában) már sok éve folyik, voltak, akik már 2012-ben vagy még korábban felhívták erre a figyelmet. Nyugat-Európában egyértelműen ez van, ahol 1,5 százalék körüli infláció mellett nulla közelében járnak a rövid kamatok, állampapír-hozamok (de még a tíz éves német kötvényhozam is csak ennek harmada körüli).
Úgy is mondhatjuk, hogy pénzügyi elnyomás az, amikor elinflálják a megtakarításokat. Kevesebb kamatot, hozamot fizetnek a spórolóknak, mint amennyit az infláció elvisz a tőkénk értékéből.
Jó volt, amíg nem volt infláció
Magyarországon a három százalék körüli infláció mellett negatív a reálkamata a legtöbb bankbetétnek, diszkont kincstárjegynek, de például várhatóan a három éves futamidejű államkötvénynek is az lesz (2021/C, jelenleg 1,70 százalék).
Ez persze nem új, sokan már 2012-2013 óta erről beszélnek itthon és még régebben külföldön, csak a pár éven keresztül nulla körül levő hazai infláció mellett nem volt akkora probléma. A magas adósságállománynak ugyanis csak három valódi kimenetele lehet: nyögve-nyelve visszafizetni, nem visszafizetni (csődöt jelenteni, leíratni a hitelezőkkel), vagy elinflálni.
Kettős kamatrendszer
A magyar lakossági befektetőknek, ha úgy tetszik, a “szavazóknak” és a rendszer által preferált hazai vállalkozóknak a lakossági államkötvényeken, legalábbis az infláció-követő Prémium nevű papírokon keresztül az állam kivételezett helyzetet biztosít. Ők képesek ezzel az infláció feletti hozamot elérni, lényegében senki más. Kettős kamatrendszert alakítottak ki.
Közvetve, befektetési alapokon, biztosítói vagyonokon, pénztárakon, vállalkozói számlákon, társasházi vagy például egyesületi folyószámlákon és lekötött betéteken keresztül azonban a lakosság vagyona is rendszeresen veszít értékéből e pénzügyi elnyomás által.
Mi fizetünk mindenért
Másrészt viszont a rendszer a hitelfelvevőknek közpénzen, az adófizetők pénzén, azaz mindnyájunk pénzén nagyon alacsony kamatokat biztosít. (Az MNB eredményén keresztül is.) Egyes kedvezményes hiteleket, mint a Diákhitel vagy a támogatott vállalkozói hitelek, akkor is érdemes felvenni, ha nincs szüksége az illetőnek a pénzre.
Dupla haszon
Az így felszabaduló magánforrást pedig érdemes betenni infláció-követő állampapírba. Így a hitelfelvételen és a befektetésen keresztül is támogatja az illetőt az állam.
Így lényegében arra ösztönzik a lakosságot, hogy vegyen fel sok olcsó hitelt, ne takarékoskodjon, vagy csak inflációkövető kötvénnyel, fogyasszon, és lehetőleg minél kevesebb adót fizessen. De ez utóbbi nálunk már egyébként is régi össznépi sport.
A kamatok alacsonyan tartásának persze csak az egyik célja, hatása az adósság csökkenése, a gazdasági növekedés ösztönzése is legalább annyira fontos lehet a kormányzatnak. A forint idei gyengülésének magyarázata is részben ebben a jelenségben, részben a nemzetközi hangulat változásában kereshető.
(A magyar állampapírokról és reálkamatról írtunk itt»»» és itt»»» is.)
A svéd Ericsson a vártnál nagyobb negyedéves EBIT-növekedést jelentett. 
