Folyik a kötélhúzás az olasz költségvetés körül, ami egész Európára hatással van, rángatja a részvény– és kötvényárfolyamokat. A vita lényege, hogy az olasz kormány a választási kampányban ígért, főleg jóléti jellegű intézkedéseket szeretné keresztülvinni, ami nagyon költséges és az EU ellenállásába ütközik.
Durván megnövelné ugyanis a költségvetési hiányt, az amúgy is magas olasz államadósságot. Ami a görögökéhez hasonló pályára lökheti az – azoknál azonban sokkal nagyobb – olasz gazdaságot. De ki, miből fizetné mindezt?
Miután az olaszoknak eurójuk van, nincs lehetőség arra, hogy (fedezetlen) pénzkibocsátással próbálkozzanak. Maradna a bevételek növelése, vagy a hitelfelvétel, adót azonban nem akarnak emelni, sőt, még csökkentenének is a kormány tervei szerint.
Magasabb kockázat, magasabb hozam
Vagyis lényegében csak a hitelfelvétel, a további eladósodás marad. Ezzel viszont van egy pár, nem éppen apró probléma. A piacokon forgó fix kamatú olasz államkötvények hozama csúnyán megugrott, a tíz éveseké például a tavaszi 1,8 százalékról három százalék fölé, most is 3,2 százalék felett van.
|
| (Investing.com) |
A három éves kötvényeik hozama pedig a nulláról ugrott fel, többször elérte az idén a két százalékot, most 1,4 százalék. Ez alaposan megdrágítja az intézményi befektetők által történő finanszírozást. Úgy is mondhatnánk, hogy az intézményi befektetők csak egyre magasabb hozamokkal hajlandóak a kormányzat veszélyes terveit meghitelezni. Magasabb kockázat=magasabb hozam, ahogy a tankönyvekben meg van írva.
Ott is a lakosság finanszíroz
Mivel az intézményi befektetők egyre magasabb kamatokat várnak el az olasz állampapíroktól, ezért a római vezetés saját polgáraitól várja költséges választási ígéreteinek finanszírozását – írja a német N-Tv.de. Ám már a saját népük sem akarja a pénzét az “adósság-őrület” miatt kockára tenni.
Az olaszoknál eddig is népszerűek voltak a lakosság számára kibocsátott állampapírok és az olasz államadósság finanszírozása nagy mértékben ezen alapult – némileg hasonlóan ahhoz, ahogy az utóbbi időben Magyarországon is.
Inflációkövetés olasz módra
Ennek fő eszköze a BTP (Buoni del Tesoro Poliennali, “Többéves Kincstári Kötvények”) névre hallgató olasz lakossági állampapír, amely 4-8 éves, a kamatot pedig az inflációhoz kötik. (Így a nálunk kapható, 3 és 5 éves PMÁP-okkal mutatnak némi rokonságot.)
A múlt héten a Liga és az Öt Csillag Mozgalom által formált, szélsőségesnek mondott koalíció hatalomra lépése óta először próbáltak az olasz lakosságnak állampapírokat értékesíteni. Ám csak 860 millió eurónyit sikerült az aukción eladni.
Töredékére esett a vételi kedv
Ez magyar szemmel soknak látszik – mintegy 277 milliárd forint –, de ez az értékpapírok 2012-es bevezetése óta a legalacsonyabb érték a német lap szerint. (Az intézményi befektetőknek értékesített mennyiséggel együtt 2,2 milliárd euró a végső összeg.)
A populista kormány hivatalba lépése előtt rendszerint ennek három-négyszeresét adták el. Sőt, 2013 végén a csúcs egy 16 milliárd eurós értékesítési mennyiség volt. Körülbelül félévente szoktak aukciót rendezni.
Megváltozott a hangnem?
Úgy tűnik, az olasz lakosság lelkesedik a népszerű jóléti intézkedések iránt, de saját pénzét már nem meri rá feltenni – jegyzi meg epésen a német lap. Az euróválság, a különböző ír, portugál, spanyol, görög, ciprusi mentőakciók során a németek rendszeresen azért aggódtak, hogy a végén majd az ő adóeuróikból fizetik a számlát. Az olasz gazdaság, az adóssághegy pedig a felsoroltak közül mindegyiknél sokkal nagyobb.
Lehetséges, hogy ennek a szerencsétlenül alakuló aukciónak köszönhető, hogy az olasz kormányzat enyhülő hangnemben nyilatkozott a költségvetési tervekről. Ennek is köszönhető a mai remek európai tőzsdei hangulat, a milánói tőzsdeindex negyed ötkor 2,9 százalékos pluszban volt. A Bloomberg az euró mai erősödését is összefüggésbe hozza az olasz álláspont puhulásával.
Óriási megújítási igény jövőre
Idézik az EKB vezető közgazdászát, Peter Praet–et is, aki szerint a jelenlegi magas kockázati prémiumok az olasz államkötvények hozamában hosszú távon tarthatatlanok. Már most is a GDP 130 százalékára rúg az államadósság. (Magyarországon ez 72,8 százalék volt szeptember végén a Maastrichti kritériumok szerint.)
Olaszországnak jövőre csak a lejáró korábbi adósságok megújításához 290 milliárd eurót (mintegy 93 ezer milliárd forintot) kell bevonnia a tőkepiacokról.
|
Hol mennyi az állampapír-hozam? Ma az olasz tíz éves hozam 3,25 százalékos volt. A magyar tíz éves referenciahozam 3,4 százalék, a lengyel 3,2, a román 4,9, a cseh 2,1, de ezeket az eltérő devizanemek miatt nem érdemes az olaszhoz hasonlítani. Az eurót használó Szlovákia kötvényeinek tíz éves hozama 1,0 százalék. Ausztriában 0,6 százalék a tíz éves papírok éves szintű hozama, Portugáliában 1,9 százalék, Spanyolországban 1,6, Görögországban 4,4 százalék a hozam. A német papírok 0,35, a svájciak nulla körüli, sőt enyhén negatív hozama éves szinten mélyen az európai infláció alatt van. Ezek a számok az elsősorban intézményi befektetőknek kibocsátott kötvényekre vonatkoznak, a lakosság általában ritkán vásárol ilyen papírokat. Inkább közvetve, befektetési alapokon, nyugdíjpénztárakon, biztosításokon keresztül fordul elő, hogy hosszú fix papírokkal rendelkezik. |
Az akkumulátorok iránti globális kereslet 2030-ra több mint háromszorosára, az adott forgatókönyvtől függően 4,0-4,6 terawattórára nő.
