A tbsz-en (tartós befektetési számla) elhelyezett állampapírok kamata eddig is adómentes volt. Aki tehát ilyen számlán tartja a befektetését, és várhatóan ki is tudja várni a száma lejártát (ami öt naptári év ,de három év után is van kedvezmény), annak valószínűleg nincsen teendője. De csak ha ez biztos.
Bárkivel előfordulhat, hogy a tbsz lejárta előtt szüksége lesz pénzre, változik a terv, felborul. Ilyen esetben nincs ugyan különösebb retorzió, de ki kell fizetni az eredetileg is esedékes adókat. Emiatt racionális döntés lehet a tbsz-en elhelyezett hosszabb lejáratú állampapírok lecserélése is. Afféle elővigyázatosságként. (A törvénymódosítás szerint ugyanis a június 1-je után kibocsátott állampapírok kamata adómentes, a régebbieké nem.)
Mások viszont esetleg nem is nyitottak tbsz-t, mert nem terveztek hosszú “lekötést” (befektetést). Aztán esetleg mégis tovább maradt ott a pénzük. Így vagy úgy, de végül adózó, normál értékpapír-számlán maradt a vagyonuk. Ami adóköteles.
A szuperállampapír
Tehát a bizonytalanoknak sem árt, ha átcsoportosítják befektetésüket. Tbsz-t pedig mindenképpen érdemes nyitni – még akkor is, ha bizonytalanok vagyunk. (A legrosszabb esetben ki kell fizetni azt az adót, amit egyébként is ki kéne fizetni tbsz nélkül.)
De mit válasszunk, ha nem a régit? Ha valaki hosszabb távon gondolkodik, vagy bizonytalan, egyaránt érdemes a “szupekötvénynek“ vagy “szuperállampapírnak” is elnevezett új értékpapírt (MÁP Plusz) választania. Ennek kamata ugyanis magas, a kockázata pedig minimális. Lényegében nulla. Az állam ugyanis vállalta, hogy évente egyszer levonások nélkül visszaváltja az értékpapírt. (Sőt, fél év után is van egy ilyen lehetőség, “ablak”.)
Levonás vagy adó?
De a korábban kibocsátott állampapírok tulajdonosai számára mi lenne a legjobb eljárás? A 15 százalékos adó áll szemben a visszaváltáskor jelentkező, jelenleg többé-kevésbé szerénynek nevezhető visszaváltáskori levonással. Ami értékpapíronként, futamidőnként változó, és nem garantált.
Nézzünk pár konkrét példát. Egy egy éves lakossági állampapír (korábbi nevén Kamatozó Kincstárjegy) kamata az utóbb időben évi három százalék volt. Azaz, tízezer forintra vetítve, 300 forint. Ennek kamatadója 45 forint lenne. (0,15*300). Ezt azzal érdemes összevetni, hogy az Államkincstárban a vételi árfolyam jelenleg 99,5 százalék.
Így nem érdemes
Ez fél százalék levonás, tehát tízezer forintra lebontva 500 forint. Magasabb, mint a kamatadó, így ilyen rövid futamidejű papírnál nyilván nem érdemes lépni. De mi a helyzet a hosszabb futamidejű kötvényekkel? Például az infláció-követő papírokkal, amelyek a “szuperkötvény” legközelebbi versenytársai?
A most kapható, inflációkövető 2024/J már adómentes, ez a kérdés tehát az elődjét, a 2024/I vásárlóit érinti. Ennek kamata az első kamatperiódusban 4,1 százalék (a tavalyi átlagos infláció + 1,7 százalékpont).
Egy kis matek
Tegyük fel, hogy minden kamatfizetés után kell adót fizetni. Ez az első, tört évre 0,73 százalék 15 százaléka, azaz 0,1095 százalék. A továbbiakban pedig az éves 4,1 százalék kamat 15 százaléka, azaz 0,615 százalék évente. Ez négy alkalomra (négy kamatfizetésre) felszorozva 2,46 százalék. (Végösszeg: 0,1095+2,46=2,5695)
Ez viszont már jóval több, mint a jelenleg esedékes levonás. A szóban forgó kötvényt ugyanis – más, több éves kötvényekhez hasonlóan – az Államkincstárban a névérték 99 százalékán váltják vissza. (Az állam itt lényegében saját magának is konkurenciát csinál, a MÁP Plusz ugyanis jelenleg 99,75 százalékon váltható vissza.)
Újragond(gomb)olni?
Tehát, hacsak nem bombabiztos valakinek a tbsz-számlája, a több éves kötvényeket nagy valószínűséggel érdemes újragondolni (eladni, majd újabbat venni helyette). A rövidebb hátralevő futamidejűeket (kb. egy-két év) viszont nem.
A kamaton túl azonban más különbségek is vannak. A “szuperkötvény”, a MÁP Plusz hivatalos tájékoztatójában le van szögezve, hogy a kamatfizetések utáni héten visszaváltható. Ez most csak részletkérdésnek tűnik, de aki közelről átélte a 2008-2009-es pénzügyi válságot, az lehet, hogy fogja tudni értékelni.
A többi állampapírra is jegyeznek ugyan visszaváltási árfolyamot, de ezek önkéntesek. Éppen válság idején képzelhető el leginkább, hogy elmaradnak az ajánlatok.
A másik kérdés, hogy az infláció miatt érdemes-e bármit lépni. Infláció-követő papírt érdemes-e választani, vagy fix kamatozásút. Ezt nemrég itt körüljártuk.
Euróban is?
Nemrég kiszámoltuk, mennyi kamatot, hozamot várhatunk az inflációkövető PMÁK-októl, a várható inflációs értékek mellett. Az jött ki, hogy ha az MNB inflációs előrejelzése bejön, majdnem pontosan annyit, mint a “szuperállamkötvénynek” is nevezett MÁP Plusz-tól. De ezek bruttó értékek, adó levonása előtt.
Egy másik alternatíva, a Prémium Euró Magyar Állampapír 2022/X kamata ugyan csak 2,4 százalék. Ám ha valaki arra számít, hogy a forint gyengülni fog, akkor jó választás lehet. Európa-szerte nem lehet ilyen magas kamatot találni az euró-befektetésekre, mint Magyarországon.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
