<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A forint lakossági állampapírok állománya 2011 eleje óta 4000 milliárd forinttal emelkedett, azaz közel tízszeresére nőtt. Ebben szerepe van annak is, hogy magas hozamot kínál az ÁKK a lakosságnak - az MNB szakértőjének szakcikke szerint viszont ez mégsem jelentett többletterhet a költségvetésnek.

A forint lakossági állampapírok állománya 2011 eleje óta 4000 milliárd forinttal emelkedett, azaz közel tízszeresére nőtt a tudatos adósságkezelési stratégia eredményeképp. Bár a lakossági állampapírokat folyamatosan a lakosság számára kedvező hozammal bocsátotta ki az ÁKK, de az MNB elemzése szerint ez a közvetett hatásokat is figyelembe véve mégsem jelentett többletterhet a költségvetésnek. Ennek legfőbb oka az, hogy a lakossági állampapírok jövedelme után Magyarországon keletkezik adóbevétele az államnak. Emellett a háztartások stabil kereslete hozzájárult az állampapír-piaci hozamok általános csökkenéséhez. További előny, hogy az államadósság finanszírozása stabilabbá vált, és a külső adósság mérséklődése segítette a sérülékenység csökkenését, így hozzájárult hazánk felminősítéséhez. Kicsák Gergely, az MNB munkatársának szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n.

A háztartások szerepe folyamatosan nő az államadósság finanszírozásában

A forint lakossági állampapírok állománya az elmúlt 4-5 évben jelentősen nőtt, és 2011 eleje óta közel tízszeresére emelkedett.
Az állomány több mint 4000 milliárd forintos növekedéséhez valamennyi típusú papír hozzájárult. Ezen belül a legnagyobb mértékben az egyik legrégebben piacon lévő lakossági állampapír, a kamatozó kincstárjegy (KKJ) állománya bővült, de jelentőssé vált az újonnan bevezetett bónusz (BMÁK) és prémium magyar államkötvények (PMÁK), illetve a féléves kincstárjegyek (FKJ) részaránya is.

1. ábra: A forint lakossági állampapírok állománya (ezer milliárd forint)

A háztartások közvetlen tulajdonában lévő állampapírok állománya hasonlóan dinamikusan, 2700 milliárd forinttal nőtt 2011 elejéhez képest. Az okozza az eltérést a lakossági állampapírok állományának bővülésétől, hogy azok egy részét nemcsak háztartások, hanem nonprofit gazdasági társaságok is megvásárolhatják, másfelől a háztartások a más típusú állampapírjaik (kötvény, DKJ) egy részétől megváltak.

A magas állomány felépülését az ÁKK adósságstratégiai váltása támogatta, aminek hatására a háztartások állampapír-állománya a külföldi tulajdonban lévő adósság csökkenése mellett emelkedett. A növekedést egyszerre segítette a változatos új típusú állampapírok bevezetése és kedvező kamatozás. A csökkenő hozamkörnyezetben pedig az adósságkezelő úgy mérsékelhette a lakossági állampapírok kamatát, hogy közben azok vonzóak maradtak az alternatív befektetési eszközökhöz képest.

2. ábra: Alapkamat, KKJ kamat és a KKJ kamat-alapkamat különbözete

Az elmúlt három évben az állomány növekedése ellenére a lakossági papírok után fizetett kamatkiadások nem nőttek. A lakossági állampapírok után fizetett kamatkiadások emelkedése hosszabb időtávon is elmaradt az állomány növekedési ütemétől. 2011. év elejéhez képest 2015 végére közel nyolcszorosára nőtt a lakossági papírok állománya, a 2015. év során kifizetett kamat ugyanakkor kevesebb, mint négyszerese a 2011-es értéknek. A 2013-2015 között megvalósuló dinamikus állománybővülés mellett pedig nem emelkedtek a kifizetett kamatok.

3. ábra: A forint lakossági papírok statisztikai eredményszemléletű kamatkiadása (milliárd forint)

Stabilabb adósságfinanszírozás

A lakossági állampapírok állományának emelkedése a hazai tulajdon arányának államadósságon belüli növekedését okozta, ami több csatornán keresztül is kedvezően hat a magyar gazdaságra. A stabilabb finanszírozás ezáltal hozzájárult hazánk nagy nemzetközi hitelminősítők általi felminősítéséhez is.

Mérséklődik hazánk sérülékenysége a külső adósság csökkenése miatt. A lakossági állampapírok állományának növekedése ugyanis erősíti a belföldi szektorok finanszírozásban betöltött szerepét, és ennek következtében a külső adósság mérséklődését támogatja. A csökkenő külső adósság, és főként a rövid lejáratú külső adósság csökkenése hazánk országkockázati megítélésének javulását eredményezi, ami így a kockázati felárak csökkenésén keresztül hozzájárul az államadósság finanszírozási költségének mérséklődéséhez.

Az államadósság finanszírozása stabilabbá válik, ugyanis a lakosság – a külföldi szereplőkkel és a bankokkal szemben – jellemzően lejáratig tartja az állampapírokat. A stabilabb finanszírozást segíti elő az is, hogy a lakosság arányának növekedésével kevésbé koncentrált a tulajdonosi kör. A rövid papírok nagyobb súlya a magasabb megújítási kockázat irányába mutatna, de a tapasztalatok szerint a lakosság újrabefektette a lejáró állományokból származó pénzáramlásokat.

hirdetés

A stabilabb finanszírozás „ára”

Felmerülhet, hogy a lakossági papírok hozamának növelése és az adósságszerkezet átalakítása többletterhet jelentett a költségvetés számára. Ez elvben tekinthető a stabilabb adósságfinanszírozás és a külső sérülékenység csökkentés „árának”.

Számításaink szerint azonban a magasabb lakossági állampapír-hozamok a közvetett hatásokat is figyelembe véve nem hatottak kedvezőtlenül a költségvetésre. Ez alapvetően abból fakad, hogy a háztartások kamatjövedelem után fizetett adói ellensúlyozzák a magasabb hozamot. Ezen felül a stabil adósságfinanszírozás csökkentette más állampapírok hozamát, ami pozitívba is fordíthatta a költségvetési hatást, de ennek számszerűsítése nehéz.

Ahhoz, hogy a stabilabb finanszírozás 2011 eleje és 2016 első negyedéve között jelentkező „árát” számszerűsíteni tudjuk, egy alternatív forgatókönyvet készítettünk. Technikai feltevésünk a lakossági papírok felfutása helyett azzal számol, hogy a háztartások állampapír-állományának növekedése a külföldhöz került volna. Becslésünk szerint az átrendeződés nominálisan mintegy 2000 milliárd forintos állomány átcsoportosítását jelentené a háztartásoktól a külföld felé. Ebben az esetben a többi hazai szektor állampapír-állománya feltevésünk szerint a tényadatokhoz képest változatlan maradna. A bankok részaránya a tényadatok alapján is jelentősen emelkedett, azonban elképzelhető, hogy a hazai bankszektor is vásárolhatott volna még nagyobb mennyiségű állampapírt. Ezzel szemben a külföldi tulajdonosok aránya a tényadatokban csökkent, így még az alternatív pályán sem haladja meg - a 2000 milliárdos alternatív átcsoportosítást követően - a külföldi befektetők aránya a közelmúlt jellemző mértékét.

4. ábra: A forint állampapírok tulajdonosi megoszlása, tény és becslés (az állomány százalékában)

A lakossági állampapírok után fizetett többletkamat mintegy 100 milliárd forint, a többletjutalék 45 milliárd forint lehetett (5. ábra), ahhoz képest, mintha változatlan hozamok mellett a lakossági papírokkal megegyező értékű DKJ-t és államkötvényeket bocsátott volna ki az ÁKK. A kamatfizetési többlet számítása során, a futamidő egyezősége miatt az FKJ-t a féléves hozamhoz, a KKJ-t és a KTJ-t az egyéveshez, a PMÁK-ot a 3 és 5 éves hozamok átlagához, a BMÁK-ot pedig a 3, 5 és 10 éves benchmark hozamokhoz érdemes hasonlítani. A többletjutalék pedig azt mutatja meg, hogy mennyivel fizetett több jutalékot az ÁKK a lakossági értékesítők számára ahhoz képest, mint amennyit a piaci államkötvény aukciók után fizetett volna.

5. ábra: A lakossági papírok után kifizetett többletkamat és többletjutalék (milliárd forint)

A lakossági állampapírokból származó jövedelmek utáni adófizetés ellentételezi a magasabb kamatokat és jutalékokat. A kifizetett kamatok után ugyanis az államnak közvetlen szja-bevétele keletkezett, ellentétben azzal, ha ezt az állampapír-állományt nem a lakosság, hanem külföldi szereplők vásárolták volna. Közvetett módon pedig tovább mérsékli a költségeket a lakossági kamatjövedelem elköltése után jelentkező állami áfabevétel. Az ebből eredő szja bevételeket mintegy 60 milliárd forintra, a fizetendő áfát pedig több mint 60 milliárd forintra becsüljük, amelyek összege nagyobb részben ellensúlyozza az állam kamat- és jutalékköltségének összegét.

A lakossági papírok kibocsátása nélkül jelentkező mintegy 2000 milliárd forintos többletkínálat valószínűleg magasabb kötvénypiaci hozamokat okozott volna. Nagyon nehéz számszerűsíteni, hogy miként változott volna az állampapír-piac, ha a háztartások helyett a hagyományos nagybefektetők részére kellett volna értékesíteni mintegy 2000 milliárd forint értékű állampapírt, ezért azt a többi „elsődleges” hatástól elkülönülten mutatjuk be. Elképzelhető, hogy a piac szerkezete alkalmazkodott volna, de valószínűleg emelkedtek volna a hozamok. Becslésünk szerint a hozamgörbe párhuzamos feljebb tolódása 100 bázispontonként mintegy 30 milliárd forinttal növelte volna a kiadásokat. A 2000 milliárd forintos aukciós többletkibocsátás hatása pedig ennek akár többszöröse is lehet. A magasabb hozamok elkerülése a lakossági állampapírok által elért megtakarításként fogható fel.

1. táblázat: A lakossági papírok utáni többletkiadások és többletbevételek 2011 és 2016 első negyedév között (milliárd forint)

Összességében a lakossági állampapír-állomány növekedésének hatására stabilabbá vált az államadósság finanszírozása, miközben az ezzel járó többletkiadást ellensúlyozták a költségvetés többletbevételei. A lakossági állampapírok állományának jelentős növekedése ugyanis a külső adósság mérséklődésén keresztül hozzájárult hazánk sérülékenységének csökkenéséhez. Ezen felül kiszámíthatóbbá is tette az adósságfinanszírozást, mert a lakosság eddig jellemzően lejáratig tartotta az állampapírokat. Ezekkel az előnyökkel áll szemben a piacinál magasabb kamat, amit azonban ellensúlyoznak az állam adóbevételei, amelyek nem jelentkeztek volna külföldi finanszírozás esetén. A stabilabb finanszírozás tehát nem jelentett többletkiadást a költségvetés számára, és a csökkenő hozamkörnyezetnek köszönhető a lakossági papírok után fizetett kamatkiadások az elmúlt 3 évben nem növekedtek.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 17595 17300 17905 -1,65% 0 0 9 344 349 405 Ft 2021-12-02 17:10:45
MOL 2434 2400 2450 -0,49% 0 0 1 442 436 938 Ft 2021-12-02 17:05:05
MTELEKOM 416 415 419 -0,48% 0 0 123 880 137 Ft 2021-12-02 17:05:01
RICHTER 8645 8585 8680 +0,12% 0 0 1 390 123 750 Ft 2021-12-02 17:05:24
OPUS 222 222 229 -1,33% 0 0 10 565 682 Ft 2021-12-02 17:05:12
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Eláruljuk,  miért lehet rossz neked a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvény
Eidenpenz József | 2021. november 24. 15:21
Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.
Állampapír / Kötvény Még csúnyább bukást okoz a reálkamat, és igen, te fogod ezt megfizetni
Eidenpenz József | 2021. november 19. 05:27
A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?
Állampapír / Kötvény Kevesebb állampapírt vásárolt a lakosság, de hogy alakult a hiány?
Privátbankár.hu | 2021. november 17. 12:47
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 572 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,2 százalékát tette ki.
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hét százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat is!
Eidenpenz József | 2021. november 3. 05:13
Az infláció nő, tehát akkor most érdemes igazán infláció-követő Babakötvénybe tenni a pénzt az ifjúság számára? Cikkünkből kiderül, mennyi lehet a következő, februári kamatforduló után a papírok kamata és mennyi az után. Meg az is, hogy a magas inflációnak akkor sem érdemes örülni, ha magasabb kamatot kapunk a kötvényünkre, de attól még ez a legjobb kockázatmentes befektetés.
Állampapír / Kötvény Elkapkodták a Takarék Jelzálogbank első zöld jelzáloglevelét
Privátbankár.hu | 2021. október 27. 16:14
A nyilvános forgalombahozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el, az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
Állampapír / Kötvény ÁKK: így teljesült eddig az idei finanszírozási terv
Privátbankár.hu | 2021. október 5. 07:46
A GDP-előrejelzés miatt volt módosítás is. 
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hat százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat
Eidenpenz József | 2021. szeptember 28. 05:23
Ha az MNB új inflációs prognózisával számolunk, az infláció-követő állampapírok hozama nemsokára évi hat százalékra vagy afölé is ugorhat, sorozattól függően. De utána valószínűleg ismét süllyed majd. Ezen kötvénysorozatok kamatprémiuma már sokszor csökkent az utóbbi években. Sohasem árt azonban ilyet tartani.
Állampapír / Kötvény Módosította az ÁKK a finanszírozási tervét – megteremtették a devizakötvények kibocsátásának lehetőségét
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 13. 11:19
Az Államadósság Kezelő Központ módosította 2021. évi finanszírozási tervét, amelynek keretében legfeljebb 4,5 milliárd euró összegben devizakötvény kibocsátásnak teremti meg a lehetőségét az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonás, egyes 2021-es évi kormányzati kiadások, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása céljából. A kormány 2021-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 7,5 százaléka.
Állampapír / Kötvény Gigantikus csomag kibocsátására készül az EU
MTI | 2021. szeptember 7. 15:20
A zöldkötvények a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítását szolgálják.
Állampapír / Kötvény 7 dolog, amit jó lenne tudni magyar állampapír vásárlása előtt
Eidenpenz József | 2021. szeptember 6. 05:57
Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló