A globális gazdaság jelenlegi állapota éppen kedvez a feltörekvő piaci kötvényeknek – mondta csütörtöki előadásában Hübler Márton, a Fidelity International portfóliómenedzsere. A globális recessziós környezet minden kockázatos eszköznek árt, túlfűtöttség esetén pedig az emelkedő kamatszintek okoznak refinanszírozási kockázatokat, a mostani helyzet azonban épp optimális: a lehető legtöbb helyen van gazdasági növekedés, de a nagy jegybankok még nem emelnek kamatot.
Ennek az emelkedésnek a hátterében alapvetően az Egyesült Államok és Kína áll. Az amerikai jegybank, a Fed a devizáért, Kína pedig a globális növekedésért felel ebben a képletben. Márpedig a Fed jelenleg óvatos (a szakzsargonban „galamb”, nem pedig a kamatemelésre inkább hajlamos „héja”): korábban még 2-3 kamatemelést vártak a szakértők 2019-re (és ezt is árazták be a piacok), mostanra azonban ezek a várakozások teljesen eltűntek a piacról (és egyébként a Fed kommunikációjából is). Az amerikai jegybank hirtelen leállt a mennyiségi enyhítés során óriásira duzzadt mérlegfőösszege leépítésével is, ami újabb jele annak, hogy nem várható a közeljövőben szigorúbb monetáris politika.
Ami a másik fontos faktort, Kínát illeti: itt borítékolható, hogy további gazdaságélénkítő intézkedéseket vetnek be, ami szintén támogatja a feltörekvő piaci kötvényeket. A gazdasági kilátásokat legjobban jellemző, előremutató feldolgozóipari beszerzőimenedzser-index (BMI) zuhanása megtorpant, a korábbi intézkedések – bár kissé megkésve érkeztek, de – elkezdték kifejteni hatásukat a Fidelity szakembere szerint.
Rövid távon technikai oldalról is erős támogatást kapnak a feltörekvő piaci kötvények. A kínálat ugyanis a korábbinál szűkösebb lesz: vállalati és állami kötvényekből is 0 körüli nettó kibocsátás várható idén a feltörekvő piacokon, azaz a lejáró papírokkal nagyjából azonos összegben várhatóak új kötvénykibocsátások. A kereslet azonban eközben folyamatosan emelkedik, mind intézményi, mind pedig lakossági oldalról is folyamatos növekedést láthattunk az év eddig eltelt részében.
Összességében igaz, hogy sok befektetni való pénz keresi most a helyét a világban, ám a fejlett piacokon még mindig alacsony hozam várja a befektetőket – így továbbra is vonzóak a feltörekvők.
Kockázatok: csökkenő vonzerő, döglődő európai gazdaság, politika
Vannak azért persze kockázatok, amikre oda kell figyelni – ezeket három témakörre osztotta a Fidelity portfóliómenedzsere. Az egyik az értékeltség: a fák nem nőnek az égig, a piacok nem fognak a végtelenségig emelkedni – a kilátások a korábbiakhoz képest kevésbé kedvezőek.
A másik kockázat, ami a feltörekvő kötvények piacát övezi, az európai gazdasági növekedés lassulása: ha ez fokozódik, az eltántoríthatja a kockázatosabbnak tekintett feltörekvő piaci eszközöktől a befektetőket. A Fidelity értékelése szerint a globális növekedés ugyan még mindig lassul, de már vannak jelei annak, hogy elértük a padlót, nem esik tovább az ütem – globális szinten recesszióra már nem számítanak a szakértők, világszerte a BMI-k stabilizálódása várható. Ez alól viszont kivételt jelentenek a romló európai exportkilátások, és így az euróövezeti BMI is: ez tovább csökkenhet, márpedig ha ez egy szélesebb körű gazdasági lassulást vetít előre, az a kockázatosabb eszközökre (így a feltörekvő piaci eszközökre is) nyomást gyakorolhat.
Emellett mindig ott vannak a politikai kockázatok, amelyek a feltörekvőeknél jellemzően erősebbek szoktak lenni, mint a fejletteknél. Sok helyen tartanak idén is választásokat, szankciók vannak életben és továbbiak kilátásban, az Oroszország és Törökország körüli események, valamint az USA kereskedelmi feszültségei szintén olyan eseményeket indíthatnak el, amelyek zavart okozhatnak a feltörekvő piacokon. Ezzel együtt a Fidelity összességében alacsonyabb volatilitásra számít idén, mint 2018-ban.
Közép-Kelet-Európa a kakukktojás – és főleg Magyarország
A feltörekvők között Csehországot, Magyarországot, Romániát és Lengyelországot az elemzésben is külön kezelték, annyira eltérő jellegzetességekkel bírnak, mint a többi feltörekvő gazdaság. Míg a többi piacon jellemzően magas reálkamatokat találhatnak a befektetők (főleg a fejlett piacokhoz képest), Közép-Kelet-Európában ez nem jellemző. Magyarországon a rendkívül alacsony jegybanki alapkamat (0,9%) mellé emelkedő infláció társul (friss adat szerint 3,9%) – a vizsgált feltörekvő piacok közül (az extrém helyzetben lévő Argentína után) Magyarországon a legalacsonyabb az így számított reálkamat, bőven a negatív tartományban van.
Magyarországot mind a forint, mind a devizakötvények esetében alulsúlyozzák a feltörekvő piaci befektetők. A külföldiek kötvényállománya már nem növekszik – igaz, nem is csökken, ami az elmúlt időszakban látott minimális hozamemelkedésnek is köszönhető. A befektetők azonban végső soron reálhozamot akarnak kapni, ami nálunk egyelőre nincs kilátásban – ha ez így marad, az a forint gyengüléséhez is vezethet. Régiónkban egyébként a munkaerőpiacok nagyon kifeszítettek, ennek bizonyítéka az extrém meredeken emelkedő bérszínvonal és infláció is; az inflációt a béremelkedésen kívül már az árupiaci folyamatok (pl. az olajár emelkedése – a szerk.) is támogatják.
A szakember a kockázati tényezők közt megemlítette a magyar gazdaság jelentős kitettségét is az autóiparnak. Fontos piacunk, Németország feldolgozóipara nagyon gyengén muzsikált az elmúlt időszakban, ennek ellenére a magyar autóipar felülteljesített – kérdés, hogy ez annak köszönhető, hogy a magyar autós termékpalettán felülreprezentáltak a luxuskategóriába tartozó járművek (ez a szektor kevésbé érzékeny a gazdasági helyzet romlására – a szerk.), vagy annak, hogy megindult egyfajta „spájzolás” a külpiacokon, amit a kereskedelmi vámtarifák megemelésétől való félelem vezérel? Összességében a magyar gazdasági növekedés lassulására számítanak a szakértők.
A milliárdos vállalkozó tagadta, hogy az ukrán katonák hírközlésében létfontosságú Starlink lekapcsolásával fenyegetőzött, hacsak Kijev nem egyezik bele az amerikai ásványianyag-megállapodásba. 
