A tegnapi jókedv után, amit az USA Kínával szembeni vámpolitikájának ideiglenes lazítása okozott, ma megint csúnyán néznek ki a tőzsdeindexek. A német DAX 2,2, a hazai BUX index 1,4 százalékkal esett. Az OTP 2,4, a Mol és a Richter 1-1 százalékos esést kellet elkönyveljen.
Az USA vezető indexei az európaiaknál is nagyobb, 2,5-3,0 százalék közötti mínuszban vannak este. Az esésnek számos oka lehet, délelőtt még főleg a német és a kínai gazdaság lassulása volt a fő téma. Az amerikaiak azonban új mumust is találtak, mégpedig az államkötvény-hozamokat.
Mit nekünk az amerikai államkötvények hozama itt, Európában, hát még Magyarországon – gondolhatnánk. De sajnos könnyen egészen idáig érhet a probléma. Az, hogy a tíz éves államkötvények hozama több éve nem látott, de egyébként is csak ritkán előforduló mélypontra érkezett, az csak egy dolog. (Lásd az első ábrán.)
1. A tíz éves amerikai államkötvények hozama (Grafikon: Tradingview.com) |
Jeges fuvallat
Az ijedtség oka az, hogy a rövidebb és a hosszabb futamidejű állampapírok hozama között eltűnt a különbség, a rövidebbeké ma már egy időre meghaladta a hosszabbakét. Vagyis inverzzé vált a hozamgörbe. Ez pedig nem más, mint a recesszió és a tőzsdei árzuhanások előszele.
Utoljára 2006 januárjától 2007 nyár elejéig volt egy ilyen időszak, amit először 2007-től szelídebb pangás, majd a nagy pénzügyi válság vagy Lehman-válság néven emlegetett tőkepiaci összeomlás követett 2008 őszétől. (A második ábrán a középső piros nyíl.)
2. Ábra: A tíz éves és a két éves amerikai hozamok különbsége (százalékpontban) (Grafikon: Tradingview.com) |
Az előtt pedig 2000-ben volt egy ilyen periódus, ami a dotkom-őrület végének, a dotkom-lufi kipukkadásának előestéje volt. Igaz, ekkor a gazdaság visszaesése nem volt komoly, inkább stagnálás következett be.
Begyűrűzik
Az pedig mai globalizálódott világunkban szinte nyilvánvaló, hogy ha az amerikai gazdaság bukdácsol, akkor azt kontinensünkön is megérzik a gazdaságok, a vállalatok. A tőzsdék is hajlamosak ilyenkor világszerte egy irányba mozogni, ha esetleg különböző mértékben is.
Normális esetben a hosszabb futamidejű állampapírok hozama azért magasabb a rövidebbeknél, mert minél tovább köti le valaki a pénzét, annál nagyobb politikai, gazdasági és kamatkockázatoknak van kitéve. Ezért cserébe pedig magasabb hozamot várnak el a befektetők.
Önbeteljesítő jóslatok
Ám ha arra számítanak, hogy a hozamok csökkenni fognak, akkor alacsony hozammal is hajlandóak hosszú kötvényt venni. Ilyen eset leginkább a recesszió, amikor a jegybankok rendszeresen kamatot csökkentenek, vagy más módon friss pénzzel árasztják el a piacokat. De az is lehet, hogy a befektetők rossztól tartva a kockázatosabb eszközökből a biztonságos menedékek felé tartanak.
Most akkor azért csökken a kötvényhozam, mert recesszióra számítanak, vagy azért számítanak recesszióra, mert csökken a kötvényhozam? – merülhet fel a kérdés. A várakozások sokszor önbeteljesítő jóslatként hatnak.
Már 2018 végétől félnek
Másrészt a gazdasági szereplők, pénzemberek, vállalatok rendelkezhetnek olyan bennfentes információkkal, ami biztonságos kikötő felé hajtja őket. A nagyközönség vagy a statisztika viszont ezekről még nem tud semmit.
Egyébként ez a félelem nem igazán új keletű. Amint a második ábrán látható, már 2018 végén is eléggé közel volt a nullához a tíz éves és a két éves hozamok különbsége. Már akkor is fel-felütötte a fejét ez a félelem a gazdasági sajtóban.
Eltorzított árak
A Marketwatch.com azt írja, hogy az inverz hozamgörbe általánosan elfogadott recessziós indikátor. Az utóbbi hét recesszió mindegyikét előre jelezte. Ám lehet, hogy a befektetők most túl korán nyomták meg a pánik-gombot.
A recesszió bekövetkezte nem vehető biztosra, a hozamgörbe akár évekig is inverz maradhat. Amiben a jelenlegi helyzet más, mint a korábbiak, az az, hogy a jegybankok óriási mennyiségben vásárolták fel a piacról az államkötvényeket. Ez eltorzította az árakat, mesterségesen lenyomta a hosszú futamidők hozamait.
A jövőt árazzák, de melyiket?
Vannak, akik szerint a lapos hozamgörbe most azt jelenti, hogy a Fed-től kamatcsökkentéseket várnak. Ám ha ez így lesz, az megelőzheti a recessziót, és az indikátor így végül tévesnek bizonyuló riasztást adhat.
De még ha recesszió is lesz, lehet, hogy nem egyhamar. A Bank of America Merrill Lynch elemzésére hivatkozva a Marketwatch azt írja, hogy a múltban az inverzitás kialakulása után átlagosan 15 hónapba telt, míg a recesszió bekövetkezett. (A tőkepiacok általában a jövőt igyekeznek beárazni – a szerk.)
A harminc, tíz, öt és két éves amerikai kötvényhozamok. Ahol közel csúsznak egymáshoz, ott recesszió jön? (Grafikon: Tradingview.com) |