Így nőtt háromszorosára a rezsicsökkentett gáz ára itthon
Októberben negyedével többet kért tőlünk Moszkva a fűtőanyagért, ami így már a "rezsicsökkentett" lakossági díj több mint háromszorosára rúgott.
Tavaly októberben, az új magyar-orosz gázbeszerzési megállapodás hatályba léptekor rögtön negyedével ugrott Magyarország orosz gázára - írta a nepszava.hu. A KSH-számok tükrében a lap szerint Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Szijjártó Péter sem mondott igazat, azt állítván, hogy a friss magyar-orosz szerződés biztosítaná a "rezsicsökkentés fenntartását".
Mi mennyi? Mi harminc? (fotó: pixabay.com)
A valóság ezzel szemben, hogy a 2014 óta köbméterenként 101 forintos lakossági gázdíjon belül a magyar kormány által jelenleg 50 forint körüli szinten "elismert" gázmolekulát az állami nagykereskedő októberben már átlag 167 forintért vásárolhatta az oroszoktól. Vagyis az állami MVM minden egyes köbméter gáz adásvételén több mint száz forintot bukott - fűzte hozzá a lap.
A portál ugyanakkor elismerte: az Európában irányadó, TTF-nek nevezett holland tőzsde tavaly októberben még ennél is nagyobbat, 35 százalékkal drágult, az eltérést szakértők inkább a korábbi magyar-orosz szerződésre is jellemző árkiegyenlítés, semmint az Orbán-kormány tavalyi tárgyalási sikerének tudják be. Bár az ezer köbméterenként 200 dollárról szóló híresztelések szintén kacsának minősíthetők - az októberi átlagtarifánk 553 dollárra rúgott -, ama, korábbi értesülések sem állják meg a helyüket, hogy Magyarország orosz gázdíja - úgymond a "hosszú táv biztonsága" fejében - a korábbiakhoz hasonlóan most is meghaladná a TTF-et - fogalmazott a cikk.
A későbbiekben azt írta, hogy a magyar és az orosz kormány tavaly szeptemberben kötött új, az előző, 27 éves megállapodást felváltó, évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó, 15 éves gázadásvételi szerződést. Ezután Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Szijjártó Péter is ünnepélyesen jelentette, hogy az új megállapodás jóval kedvezőbb az előzőnél. Ugyanakkor azokat a felvetéseket, hogy mégis konkrétan miben állna ez a javulás, a kétoldalú szerződés úgymond titkosságára hivatkozva elhárították.
Akkor úgy értesült a lap, hogy az új megállapodás a korábbiaktól eltérően már semmilyen arányban nem veszi figyelembe a nemzetközi olajár alakulását, így tisztán a gáztőzsdéket - lényegében a TTF-et - követi. Úgyszintén hallották, hogy az orosz gázár, a kormányzati sejtetésekkel ellentétben, úgymond a "hosszú táv biztonsága" fejében, magasabb lenne a TTF-nél. Forrásaik azt is cáfolták, hogy a magyar kormány a kétoldalú szerződés titkossága ellenére magát az orosz gáz behozatali árát - akár átlagolva - ne hozhatná nyilvánosságra, mondjuk a németekhez, ukránokhoz, fehéroroszokhoz vagy épp a moldávokhoz hasonlóan.
Az ár ugyanakkor valójában nem titok. A KSH külkereskedelmi nyilvántartásaiból, néhány tucat gombnyomással ugyanis lekérhető az Oroszországból hozzánk beérkező földgáz havi mennyisége, valamint a tétel forint-, dollár- és euróára. Szakértők szerint a kettő hányadosa lényegében megfelel Magyarország (úgymond titkos) orosz gázimportárának. Bár az adatok mindenképp cáfolják azt a propaganda-fordulatot, hogy az Orbán-kabinet a korábbinál jóval kedvezőbb feltételeket ért volna el, a helyzet kellően árnyalt a lap szerint.
A nyilvántartások alapján végzett számításaik szerint ugyanis Magyarország orosz gáztarifája az elmúlt évek során, egészen tavaly áprilisig, nagyjából együtt mozgott az európai tőzsdével, azaz a TTF-fel. Májustól viszont, bár akkor még a tőzsde nem mutatott érdemi ugrást, fokozatosan elkezdett nyílni a javunkra az olló. Vagyis, bár a mi gázbeszerzési árunk is nőtt, ám az - szerencsére - egyre kevésbé követte az irányadó piacokat. Az is igaz, hogy ez az arány az utolsó rendelkezésre álló hónapban, vagyis októberben - az új szerződés életbe lépése után - még tovább javult.
A KSH-adatok tanúsága szerint egyébként eközben a leszállított mennyiség - a 2018 és 2020 májusa közötti élénk hullámzásokat követően - nem mutatott érdemi kilengéseket: az havi 5-600 millió, évi hétmilliárd köbméter körül alakult - toldotta meg a portál.
A Kreml arra figyelmeztetett, hogy az orosz olaj új nyugati árplafonja destabilizálja a globális energiapiacokat, de azt állította, hogy ez nem befolyásolja Ukrajna invázióját.
