Erről lesz szó a cikkben:
- Mit jelent az antibiotikum-rezisztens fertőzés?
- Mit tehetnek a kórházak a fertőzések csökkentése érdekében?
- Egy új ellenség: a Candida auris
- Csökkenthető a fertőzések terjedése a bélmikrobióm kezelésével?
- Mi a helyzet Magyarországon?
Aggasztó tény, hogy az egészségügyi rendszerben olyan fertőzéseket lehet elkapni, amibe bele is lehet halni, sőt, idővel újabbak is megjelennek. S mivel a kórházba kerülő emberek általában meglehetősen betegek, náluk nagyobb az esély, hogy olyan kórokozókat kapjanak el a kórházakban, amelyek fertőzést okozhatnak. Hogy miért terjednek olyan könnyen a fertőzések épp a kórházakban és az egészségügyi intézményekben?
„Az egészségügyi intézményekben a baktériumoknak egy különös profilja alakul ki. Ezek jellemzően olyan baktériumok, amelyek rezisztensek sok általánosan használt antibiotikummal szemben” – mutat rá Nasia Safdar, a Wisconsin-Madison Egyetem fertőző betegségek professzora a The Conversation cikkében.
A kórházba kerülő betegek már eleve sérülékenyebbek, és sokszor az immunrendszerük is gyengébb. De figyelembe kell venni az antibiotikum-használatot, valamint a műtétekkel, kezelésekkel és orvosi eszközökkel - például húgyúti és intravaszkuláris katéterekkel - kapcsolatos kockázatokat is, amelyek a vérárammal kapcsolatba kerülnek.
Így a végeredmény egy olyan populáció, amely igen veszélyeztetetté válik a környezetben keringő baktériumok és egyéb kórokozók miatt.
Fotó: Depositphotos
Mit jelent az antibiotikum-rezisztens fertőzés?
Bármely tipikus fertőzés esetén többféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre. Az úgynevezett első vonalbeli kezelést az antibiotikumok jelentik. Ezek nagyon jól kezelik a fertőzéseket anélkül, hogy károsítanák a bélben élő jó baktériumokat. Ám amikor a baktériumok immunissá válnak ezekre a gyógyszerekre, akkor szélesebb spektrumú antibiotikum kell, hogy továbbra is hatékony lehessen a kezelés. Ugyanakkor több mellékhatással is járhatnak, vagy kitakaríthatnak néhány jó baktériumot a bélflórából.
Mit tehetnek a kórházak a fertőzések csökkentése érdekében?
A legfontosabb a fertőzések megelőzése, a másik pedig az antibiotikum-kezelés megfontolt használata. A fertőzésmegelőzés a kézhigiéniával kezdődik, amely nemcsak az egészségügyi személyzet, hanem a betegek számára is kritikus fontosságú.
Ha egy betegnek átvihető betegsége van, szükség lehet műtősruhára és kesztyűre, ezen kívül a katétereket csak akkor kell használni, ha valóban szükség van rájuk. Emellett meg kell akadályozni az antibiotikumok túlzott használatát is – mutat rá a szakértő.
Megfordult a tendencia
Nasia Safdar szerint a világjárvány előtt az antibiotikum-rezisztencia és az orvosi eszközökkel összefüggő fertőzések csökkenése volt jellemző Amerikára. A járvány után azonban ezeknek az előnyöknek a zöme eltűnt.
„A Covid alatt sok volt a felesleges antibiotikum-használat, és most azt tapasztaljuk, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok között igen nagy a növekedés. Aggasztó, hogy az addigi sikereink ilyen törékenyek és rövid életűek voltak. Ezért most szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy nem vagyunk olyan sebezhetőek, mint amilyenné a járvány idején váltunk” – teszi hozzá a fertőző betegségek professzora.
Egy új ellenség: a Candida auris
A szakértő kiemeli, hogy megjelent egy új feltörekvő kórokozó is, a Candida auris. Ellentétben néhány, az egészségügyi rendszerekben ismert antibiotikum-rezisztens kórokozóval, ez egy gomba, pontosabban élesztőgomba, és elég gyorsan terjed a kórházakban.
A Candida auris a környezetben és a bőrön is sokáig megél, és súlyos véráramfertőzést okozhat a veszélyeztetett betegekben. Számos járvány kitöréséért felelős, viszont a kezelési lehetőségei sokkal korlátozottabbak, mint más fertőző baktériumoknál.
Aggasztó, hogy a Covid miatt meredeken, többszáz százalékkal emelkedett a Candida auris fertőzések száma Amerikában.
Csökkenthető a fertőzések terjedése a bélmikrobióm kezelésével?
Sok ehhez hasonló „rossz” baktérium él a bélben, de általában a jó baktériumaink távol tartják őket. Néha azonban az antibiotikumok, vagy műtétek, más orvosi eszközök használata miatt ezek a jó baktériumok elpusztulnak és kis rés nyílik arra, hogy a rosszak növekedni kezdjenek és fertőzéseket okozzanak.
Az étrend fontos szerepet játszik a bélrendszer egészséges mikrobiómjának megőrzésében, de a legtöbb amerikai nem kap elég rostot. Pedig a rostban gazdag étrend megőrzi a bélflóra egészségét, és segít ellenállni a baktériumoknak, amikor azok megpróbálnak behatolni.
És Magyarországon?
Hazánkban évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet egyes kórházakban, mégsem történik velük semmi – ezt derítette ki februárban a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével, amikor megszerezte a 2017-2022-es hivatalos adatokat, mivel azok Magyarországon nem transzparensek. Ebből az derült ki, hogy:
- Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre magas fertőzési számokat produkálnak. Azok, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház
- A koronavírus-járvány berobbanása utáni évben, 2021-ben voltak a legrosszabbak a számok, és bár az azt követő évre valamelyest csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, 2017-hez képest a kórházak még így is majdnem kétszer annyi fertőzést jelentettek három fertőzéstípusból
- Van olyan kórház, ahol a neurológián hat év alatt hétszeresére nőtt a véráramfertőzések előfordulása, egy másik intézmény kardiológiáján pedig mind a három fertőzéstípus gyakorisága minimum a duplájára nőtt
- Az aktív fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és urológia-osztályokon mindig előfordul nozokomiális, azaz kórházi fertőzés
- A multirezisztens kórokozók miatti fertőzések gyakorisága alapján az első helyen a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet állt 2022-ben
- A clostridium difficile (CDI) nevű, súlyos hasmenést és kiszáradást okozó baktériumfertőzés (amely akár életveszélyes bélgyulladást is okozhat) a leggyakrabban a budapesti Szent Margit Kórházban fordult elő 2022-ben
- Véráram fertőzések 2022-ben a legsűrűbben a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében voltak.
A sorkatonaságtól 2011-ben búcsúzott el Szerbia, de lehet, hogy csak ideiglenesen. 
