<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A centenárium évében a pártvezetés szilárdan hiszi, hogy Hszi elvtárssal a középpontban egy olyan átfogó rendszert fejlesztett ki, amellyel hatékonyan tudja kormányozni az óriási országot. A szovjet tömb összeomlása után három évtizeddel az új kínai techno-leninizmus hiteles vetélytársa lett a liberális demokráciáknak. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Idén július 23-án lesz 100 éve, hogy forradalmárok – a szovjet Komintern segítségével – megalapították a Kínai Kommunista Pártot (KKP). A mindössze 50 fővel magalakult párt mára 92 millió tagot számlál.

Brutális évtizedek

A KKP a hidegháború évei alatt több tízmillió ártatlan civil halálával járó tragédiákat hozott a saját népére, legyen az a Nagy Éhínség (1959-61) vagy a Kulturális Forradalom (1966-76).

Ez utóbbi az 1966. május 16-án kiadott pártértesítéssel kezdődött meg, mellyel Mao Ce-tung pártfőtitkár Lin-Piao védelmi miniszter támogatásával kibuktatta a hatalomból a legbefolyásosabb politikusokat. Mao még mindig a sztálini ideológiát vallotta és úgy vélte, mind a Hruscsov, majd Brezsnyev vezette Szovjetunió, mind pártbeli ellenfelei a „jobboldali burzsoázia” pártján állnak, s a proletárdiktatúra létét veszélyeztetik.

A vörösgárdisták nem kímélték az ország nemzeti kisebbségeit sem, leromboltak több ezer tibeti buddhista szentélyt, hajtóvadászatot rendeztek Belső-Mongóliában és az iszlám hitet valló ujgurok között is. A kulturális forradalom első három évében Mao sikeresen megszabadult legfőbb ellenfeleitől, ezért feloszlatta és a hadsereg erejével pacifikálta a Vörös Gárdát, de országában fenntarthatatlan állapotot teremtett.

Kínai rendőrök járőröznek a Tienanmen téren Pekingben 2020. május 19-én. EPA/WU HONG Kínai rendőrök járőröznek a Tienanmen téren Pekingben 2020. május 19-én. EPA/WU HONG

A közművelődés és közélet szinte minden orgánuma szünetelt, az iskolák mellett bezártak a színházak, a mozik, a könyvtárak, a szórakozás minden formája tiltott volt, miközben az értelmiségiek nagy része nehéz fizikai munkát végzett vidéken.

Az ortodox sztálinista Kína társadalmi és gazdasági válságba került, miközben 1969-ben kis híján nukleáris háborúba keveredett az ellenforradalminak tekintett, brezsnyevi Szovjetunióval is. 

2001 után

A rezsim jelenlegi önbizalma tehát nem is annyira a múlt századi ’teljesítményéből’ származik, hanem főként a 2001-es WTO-csatlakozás óta felmutatott gazdasági virágzásból.

Peking a csatlakozás utáni kezdeti években ügyesen játszott rá az elkényelmesedett Nyugat hozzáállására. A világpolitikában feltűnésmentesen közlekedett, miközben szigorúan megosztásra kényszerítette („forced transfer of technologies”) a befektető nyugati cégeket a csúcstechnológiájukkal kapcsolatban.

Amikor kitört a botrány amiatt, hogy Kína pénzeket adott Bill Clinton kampányához, azt is hamar eltussolták azzal az amerikai érveléssel, miszerint a KKP „konvergál” a nemzetközi kapcsolatok liberális főáramához. 

A 2012-es fordulópont

A nyugati szívélyességnek 2012-ben lett vége, amikor Hszi Csin-pinget megválasztották a KKP Központi Bizottság főtitkárává. Az amerikai megfigyelők jégre mentek, a New York Times neves kolumnistája, Nicholas Kristof arról értekezett, hogy Hszi a nyitottság új korszakát fogja bevezetni.

De a kínai értelmiség is mellényúlt, amit jól mutatott, hogy a 2013-as, úgynevezett „Alkotmányos Vita” során még hittek Hszi jogállami hozzállásában. Egy belső KKP-iránymutatás („Document no. 9”) viszont kiszivárgott a hongkongi sajtóhoz, amiből világosan kiderült, hogy Hszi belső köre a bírói függetlenséget, a szólásszabadságot liberális elcsúszásnak tartja, amely ellen határozottan harcolni kell. Ez rögtön véget is vetett a Hszi-vel kapcsolatos kezdeti illúzióknak.

A koronavírus-járvány miatt felfüggesztett építkezés Peking üzleti negyedében. 2020. április. MTI/EPA/Vu HongA koronavírus-járvány miatt felfüggesztett építkezés Peking üzleti negyedében. 2020. április. MTI/EPA/Vu Hong

Hszi a keményvonalas ideológiát megtámogatta a Dél-kínai-tengeren végrehajtott törvénytelen annexióival és mesterséges szigetek építésével - amelyek alapján aztán kizárólagos gazdasági övezeteket követelt magának. 2018-ra a feszültség Washingtonnal már a nyílt színre tört, egyrészt a kereskedelmi háborúval, másrészt az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács Indo-Pacifikus Stratégiájával. Ma már tudjuk, hogy az amerikai stratégiát jó részben a Kína-ellenes ausztrál nemzetbiztonsági törvénykezés inspirálta.

A nemzetközi színtéren Kína az eurázsiai tengely megerősítésére törekszik, amelynek keretében szoros politikai és katonai kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de kiemelt figyelmet fordít Pakisztánra és Iránra is. Kétoldalú, államközi szerződésekkel pedig növeli nemzetközi befolyását.

Ezek a kétoldalú partnerségek nem alapulnak univerzális értékeken – mint például az emberi jogok. 

Csúcstechnológiával karöltve

A centenárium évében a KKP vezetése szilárdan hiszi, hogy Hszi elvtárssal a középpontban egy olyan átfogó rendszert fejlesztett ki, amellyel hatékonyan tudja kormányozni az óriási országot. Ez gyakorlatilag egy leninista államszervezet ötvözése kapitalista termelési módszerekkel – és fejlett digitális technikák kiterjedt alkalmazásával.

Az országot törvények szabályozzák, de a KKP dönti el, hogy az adott törvényt hogyan kell értelmezni. Vannak a bölcs vezetők és az odaadó tömegek, nincsen fenntartva hely a nézeteltérések számára, amelyek a harmóniát megzavarnák.

A Nyugat a 21. század első két évtizedét jórészt abban a hitben töltötte, hogy Kína „konvergál” hozzá. De mára világossá vált, hogy a KKP vezette ország olyan erőteljes leninista egypártrendszer, amely önmagát csúcstechnológiával támogatja meg. A szovjet tömb összeomlása után három évtizeddel az új kínai techno-leninizmus egy hiteles vetélytársa lett a liberális demokráciáknak.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Trump szélsőségesei – a Capitolium támadói most 20 évet kaphatnak
Káncz Csaba | 2022. január 18. 18:41
Új fejlemény, hogy az Igazságügyi Minisztérium most több támadót a kormány megdöntésére tett összeesküvéssel vádol - ennek pedig 20 év a maximális büntetési tétele.  Két hete Alejandro Mayorkas, belbiztonsági miniszter az erőszakos szélsőségeseket az Egyesült Államokat fenyegető „legjelentősebb, terrorizmussal összefüggő veszélyének” nevezte.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Megcsörrent a telefon: Orbán Viktor Donald Trumppal tárgyalt
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 18:31
Gratuláltak, áttekintettek, megbeszéltek. 
Makro / Külgazdaság Ennél nagyobb kockázat most nem fenyegeti Magyarországot
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 17:11
Globálisan a kiberkockázatok, míg Magyarországon a világjárvány kockázata az első számú üzleti fenyegetés 2022-ben az Allianz kockázati barométere szerint.
Makro / Külgazdaság Az új EP-elnökkel is meggyűlhet a baja az Orbán-kormánynak
Wéber Balázs | 2022. január 18. 15:47
Néppárti elnököt választottak ma az Európai Parlament élére. Roberta Metsola megválasztása gyakorlatilag egy 2019-es alku eredménye. Vezetésével az EP várhatóan ugyanolyan kritikus lesz az Orbán-kormánnyal szemben, mint eddig volt. Győri Enikő fideszes EP-képviselő ugyanakkor békülékeny hangnemet ütött meg az új elnökkel szemben.
Makro / Külgazdaság Nem reális, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát a török elnök szerint 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:47
A térség már nem tud elfogadni háborút - mondta Recep Tayyip Erdogan. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály kiakadt az Európai Bizottságra 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:16
A pénzügyminiszter szerint Brüsszel politikai okok miatt késlelteti a helyreállítási forrásokat. 
Makro / Külgazdaság Megérkezett az újabb hullám: elszabadult a járvány Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 13:01
Egyre gyorsabban terjed az omikron, az országban egy hét alatt csaknem megduplázódott a fertőzésszám.
Makro / Külgazdaság Néppárti politikus lett az Európai Parlament új elnöke
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:29
A plenáris ülésen Roberta Metsolát választották meg a képviselők új elnöknek ma délelőtt.  
Makro / Külgazdaság A nap képe: ilyen az, amikor összefutunk Orbán Viktorral
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:13
A miniszterelnök a napokban Szolnokon járt, ahol éppen szembe jött vele a helyi polgármester.
Makro / Külgazdaság Kiugróan magas az új fertőzöttek aránya itthon, elhunyt 94 beteg
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 09:30
Magasan stagnál a napi halottak száma Magyarországon.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló