Hivatalos statisztikák alapján péntekig mintegy 450 ezren vesztették életüket a koronavírus miatt globálisan, a járvány és az azzal szembeni intézkedések áldozatainak valós száma azonban ennél jóval nagyobb lehet – derül ki egy aktuális elemzésből.
Plusz 130 ezer halott
A BBC 27 ország adatait elemezve arra jutott, hogy további 130 ezer ember hunyt el a járvány idején. Egy részük a vírus "fel nem jegyzett" áldozata, más részük ugyanakkor a fertőzés elleni küzdelem – például az egészségügy átállítása – következtében halhatott meg.
A brit közszolgálati adó szerint az előzetes adatokból az látszik, hogy a teljes halálozás számos országban meghaladta a normál (az év ezen időszakában megszokott) értéket.
Nagy-Britanniában ez a mutató például 43 százalékkal növekedett: március eleje és június eleje között 64 500-zal több ember hunyt el a szokásosnál. Ezen belül hivatalosan csaknem 52 ezren vesztették életüket a koronavírus következtében, csaknem 13 ezren pedig egyéb okból hunytak el.
A halálozások száma az Egyesült Királyság minden régiójában átlag feletti volt, a legnagyobb növekedést Londonban jegyezték fel. A csúcsot az április 17-vel végződő héten regisztrálták, amikor 12 800 plusz haláleset történt – ezen belül mintegy 9500 halotti kivonat tett említést a koronavírusról.
Spanyolországban 50, Olaszországban 40, Belgiumban 37, Hollandiában 30, Franciaországban 25, a különutas válságkezelést folytató Svédországban pedig 24 százalékkal emelkedett a halálesetek száma a járvány idején.
A vizsgált országok közül egyébként Ecuadorban és Peruban volt a legnagyobb, 108, illetve 87 százalékos megugrás.
Ugyanakkor Dél-Koreában mindössze 5, Dániában és Németországban 4-4, Norvégiában 1 százalékkal hunytak el többen a szokásosnál. Japánban gyakorlatilag stagnált a halálozások száma, Szerbiában pedig meglepő módon öt százalékos csökkenést mértek.
Eltérő fázisok
A BBC egyúttal figyelmeztet arra, hogy nehéz összehasonlítani az egyes országok halálozási rátáját, hiszen a járvány nem egyszerre tört ki mindenhol, és különböző fázisban van az egyes országokban – vannak például olyan államok, ahol még mindig nő a "plusz" halálozások száma.
A koronavírusos elhunytak száma attól is függ, hogy az adott ország figyelembe veszi-e azokat a fertőzötteket, akik nem kórházban hunytak el. A vírushordozók hivatalos számát – és így az ahhoz mért halálozási mutatót – pedig befolyásolja, hogy az adott ország mennyit és hogyan tesztelt.
Ugyanakkor ha a járvány alatti összes - tehát nem csak koronavírusos - haláleset számát mérjük az előző évek azonos időszakának mutatójához, akkor már pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mekkora áldozatokkal járt a vírus és az ellene folyó küzdelem.
Arról már korábban is számos cikket írtunk, hogy milyen konkrét negatív hatásai voltak a korlátozásoknak.
Angliában és Walesben például mintegy 10 ezer, demenciában szenvedő beteg veszthette életét a koronavírus elleni védekezés okozta izoláció miatt. A betegek az ellátás csökkenése és a családi látogatások elmaradása miatt egyszerűen „kikapcsoltak”.
Bóka János számolt be róla. 
