A londoni Westminster-palota óratornya, a Big Ben számlapja világít 2016. június 24-én hajnalban, mialatt a számlálóbizottságok a brit EU-tagságról előző napon tartott referendum szavazati eredményeit összesítik. (MTI/EPA/Hannah McKay)

Bár a szavazófülkék zárásakor még a maradáspártiak győzelmét jósolták a közvéleménykutatók, végül a szavazatok 52 százalékát a kilépést támogatók adták le, a bentmaradásra voksolók 48 százalékával szemben.

Több mint 30 millióan szavaztak, a részvétel 71 százalékos volt.

A skótok és a londoniak maradtak volna

London és Skócia nagy többséggel a maradásra szavazott, Wales és a Londonon kívüli Anglia azonban a távozásra. Az angol font 1985 óta nem látott mélypontra esett a devizapiacon.

A UKIP vezetője, Nigel Farage - aki 20 éve kampányol a kilépés mellett - máris a függetlenség napjának kiáltotta ki június 23-át, és felszólította David Cameront, hogy azonnal léptesse ki az EU-ból az országot. A folyamat mindenesetre legalább 2 évet vesz igénybe - van, aki szerint egyébként még így sem lesz feltéltlenül brexit..

Cameron is veszített - vajon lemond?

A szavazóhelyiségek zárása után a kormányzó Konzervatív Párt 84 képviselője - köztük az összes kabinettag - nyílt levelet tett közzé David Cameronnak címezve, kérve a kormányfőt, hogy a népszavazás kimenetelétől függetlenül maradjon tisztségében, mivel érvelésük szerint "ez a kötelessége". Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere és Michael Gove igazságügyi miniszter is aláírta a levelet, jóllehet mindketten a kilépésért kampányoló tábor frontemberei voltak.

Cameron hivatalos álláspontja a kampányban az volt, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.

Éveken át mehet a huzavona, káosz jöhet

Most egy elképesztően bonyolult folyamat veheti kezdetét. Számunkra a legérdekesebb, hogy hogyan határozzák meg az EU és a "független" Nagy-Britannia viszonyát. Ha a kormány az EU-ból való kilépés mellett dönt, akkor a Lisszaboni Szerződés 50. fejezete szerint kell megkezdenie a kilépési tárgyalásokat, amelyek elvileg két évig tartanak majd. Erre még nincs precedens, senki sem tudja, mi lesz a kimenetele. Dönteni kell egyebek mellett a munkaerő áramlásáról, a két gazdaság között bevezetendő vámokról, a közös piaccal kapcsolatos viszonyról, de még a brit bankok európai működési engedélyéről is.

Az angol belpolitika természetesen a feje tetejére fordul, Skócia például egyértelműen jelezte, hogy az EU tagja kíván lenni - akár azon az áron is, hogy elhagyja Nagy-Britanniát. A skót miniszterelnök már jelezte is, hogy újabb népszavazás kezdődhet.