|
| Összeomló szélerőműves beruházások - szélkerekekek az észak-németországi Aurich közelében. EPA/FOCKE STRANGMANN |
A múlt héten bombasztikus stratégiai tervezetet szivárogtatott ki a berlini kancellária, amelyből kiderül, hogy a hidrogén lehet a karbonmentesítésre adható legjobb válasz. A tervezet olvasata az, hogy Németországot e technológia globális úttörőjévé tegye. A "hidrogéngazdaság" élénkítését szorgalmazó, és a dokumentumot jegyző Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint ezt Németország számára kulcsfontosságúnak tartják, a sikeres energiaátmenethez.
Kipukkant szélerőmű tervek
Nos, ez igazán szép vízió (avagy inkább propaganda), a jelen valós problémája viszont az, hogy a német energiaárak rekordszintre emelkedtek 2019 telére. Fejére omlott a kancellárnak az eddigi energiapolitikája?
Nos, 2011-ben, közvetlenül Fukusima után az akkor már Merkel vezette német kormány úgy döntött, hogy 2022-ig bezárják az összes nukleáris erőművet, és teljesen átalakítják az ország energetikai rendszerét (Energiewende). Az igazodási pontokat alapvetően a megújuló energiára, a mégis fenntartható működési modellre tették, így lett a 2010-es évek első felében Németország a szél- és napelemes beruházások motorja.
Mára viszont összeomlottak a szélerőműves beruházások és a csődbement német turbinagyártók ezrével teszik utcára dolgozóikat. Az egykor oly’ lelkes polgárok ma kemény ellenzők lettek olyan okok miatt, mint a táj elcsúfítása, a veszélyeztetett fajok megtizedelése, az egészségtelen infrahang kibocsátás és a szórványos energiatermelés.
Teljes ellátási bizonytalanság
|
| Káncz Csaba |
Nem véletlen, hogy a befolyásos Die Welt nagyon kemény támadást intézett a kormányzat múlt szerdán elfogadott törvénye („Kohleausstiegsgesetz”) ellen, amely az ország kiszállását szabályozza a szén- és atomerőművekből. Az elemzés szerint sehol a világon még nem történt olyan, hogy egy ország kevesebb mint 20 év alatt le akarja kapcsolni az eddigi áramellátásának csaknem felét. Ennek ráadásul a klimatikus folyamatokra teljesen elhanyagolható kihatása van, hiszen Németország a globális széndioxid-kibocsátás csupán kettő százalékáért felelős.
A német ipar számára ez a nyaktörő ütemű változás tervezési bizonytalanságokat okoz, amely gátolja a befektetési döntéseket – sőt, az energiaintenzív iparágakban már aktívan tervezik a termelés külföldre telepítését. A kormányzatnak gyakorlatilag fogalma sincsen arról, hogy az átállás hogyan befolyásolja, illetve veszélyezteti a jövőbeni ellátásbiztonságot, ezért ezt a törvény szerint már 2022-ben újra meg kell vizsgálni.
A CDU kimászna a romok alól
A mérsékelt jobboldali CDU az elmúlt években óriási politikai pofont kapott Merkeltől a Willkommenskultur erőltetésével. A párt most megpróbál visszajönni ebből a kalandor-politikából is, és a múlt héten a CDU illetékes szakbizottsága leszögezte egy pozíciós anyagában, hogy támogatja az atomenergiához való visszatérést: a fúziós energiát és kisebb, moduláris erőművek építését szemellenzők nélkül kell vizsgálni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
