Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde csatlakozott azoknak a kórusához, akik szerint a világgazdaság súlyosbodó széttagoltsága jelentős hatással lehet a nemzetközi pénzügyi rendszerre és a gazdasági növekedésre. Az egyre mélyülő szakadékokat Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója indította el. Lagarde a Külkapcsolatok Tanácsának New York-i rendezvényén tartott hétfői beszédében ennek kapcsán kiemelte, hogy a geopolitika tektonikus lemezei „egyre gyorsabban mozognak”.

Gyorsuló tömbösödés

„Tanúi vagyunk a globális gazdaság versengő tömbökké való széttöredezésének, és mindegyik blokk megpróbálja a világ többi részét minél közelebb húzni saját stratégiai érdekeihez és közös értékeihez. És ez a széttagoltság összeolvadhat két blokk körül, amelyeket a világ két legnagyobb gazdasága vezet.

Ennek „mélyreható hatásai” lehetnek a központi bankok politikai környezetében, és „több instabilitást tapasztalhatunk, ahogy a globális kínálati rugalmasság csökken, és… több polaritást láthatunk, ahogy a geopolitikai feszültségek tovább erősödnek”.

Lagarde szerint a hidegháború végét követő viszonylagos stabilitás időszaka most a tartós instabilitás időszakának adta át a helyét, ami „alacsonyabb növekedést, magasabb költségeket és bizonytalanabb kereskedelmi partnerségeket” eredményezett. Mindez ismételt ellátási sokkok kockázatához vezethet. A leglátványosabb sokk eddig az európai energiaválság volt, de más kritikus ellátásokat is érinthet.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok legalább 14 kritikus ásványi anyag behozatalától függ, Európa pedig a gazdaság kulcs területei számára létfontosságú ritkaföldfém-elemek 98 százalékát Kínától kapja. „Ha a globális értékláncok a geopolitikai törésvonalak mentén széttöredeznek, a fogyasztói árak globális szintje rövid távon 5 százalék és hosszú távon nagyjából 1 százalék között mozoghat” – emelte ki.

Kína kereskedelmi térnyerésének hatása

Az 1945 utáni amerikai dominancia időszakában (Pax Americana) a dollár lett az első számú globális tartalék- és tranzakciós valuta, de az új kereskedelmi megállapodások hatással vannak a nemzetközi fizetési rendszerre is. Lagarde leszögezte, hogy "Az elmúlt évtizedekben Kína 130-szorosára növelte kétoldalú árukereskedelmét a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal, és az ország a világ legnagyobb exportőre lett."

Márpedig jelentős összefüggés van egy ország Kínával folytatott kereskedelme és aközött, hogy hajlandó-e a valutáját, a renminbit tartalékként tartani. Ez oda vezethet, hogy egyes országok - politikai preferencia, pénzügyi függőség vagy szankciók alkalmazása miatt - csökkenteni akarják a nyugati fizetési rendszertől való függőségüket. Az IMF szerint 2012-ről 2022-re megduplázódott a szankciókkal sújtott országok száma, amelyek szinte mindegyike az USA intézkedései miatt következett be. Az ilyen fejlemények – mondta – nem utalnak a dollár és az euró dominanciájának közvetlen elvesztésére, „de azt sugallják, hogy a nemzetközi valuta státuszát többé nem szabad magától értetődőnek tekinteni”.

Lula szenvedélyes beszéde

Felszólalásának előkészítése során Lagarde kétségtelenül figyelembe vette Lula brazil elnök beszédét, amely néhány nappal korábban hangzott el Kínában.

A BRICS „Új Fejlesztési Bankja” által Sanghajban szervezett találkozón Lula szenvedélyes beszédet tartva felszólította a fejlődő országokat, hogy nemzetközi kereskedelmi kapcsolataikban távolodjanak el a dollártól. A kínai és brazil tisztviselőkből álló közönség hangos tapsától kísérve a következőket mondta: „Minden este azt kérdezem magamtól, hogy miért kell minden országnak a dollárra alapoznia kereskedelmét? Miért nem tudunk kereskedni saját valutáink alapján? Ki döntötte el, hogy az aranystandard eltűnése után a dollár legyen a fizetőeszköz?”

Valóban, Brazília Kínával folytatott kereskedelme gyorsan bővült az elmúlt évtizedben, és mára több, mint 150 milliárd dollárt tesz ki. Már vannak lépések arra vonatkozóan, hogy ezt a kétoldalú kereskedelmet saját pénznemükre alapozzák, és az első ilyen megállapodás az elmúlt hetekben meg is köttetett.

Lula így folytatta: „Miért ne lehetne egy olyan bank, mint a BRICS-országok bankja, amely saját pénznemével finanszírozza a Brazília és Kína, Brazília és más országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat? Nehéz, mert nem vagyunk hozzászokva az ötlethez. Mindenki csak egy pénznemtől függ.”

A gyengülő amerikai pozíciót Lawrence Summers volt demokrata amerikai pénzügyminiszter kommentálta egy hete a Bloomberg Televízióban, aki szerint „aggasztó” a dollár befolyásának csökkenése. „A töredezettség egyre inkább elfogadottá válik, és – talán ez még aggasztóbb – szerintem egyre inkább terjed az az érzés, hogy a miénk (a dollár) nem a legjobb töredék, amellyel érdemes kapcsolatban lenni.”

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)