Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde csatlakozott azoknak a kórusához, akik szerint a világgazdaság súlyosbodó széttagoltsága jelentős hatással lehet a nemzetközi pénzügyi rendszerre és a gazdasági növekedésre. Az egyre mélyülő szakadékokat Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója indította el. Lagarde a Külkapcsolatok Tanácsának New York-i rendezvényén tartott hétfői beszédében ennek kapcsán kiemelte, hogy a geopolitika tektonikus lemezei „egyre gyorsabban mozognak”.
Gyorsuló tömbösödés
„Tanúi vagyunk a globális gazdaság versengő tömbökké való széttöredezésének, és mindegyik blokk megpróbálja a világ többi részét minél közelebb húzni saját stratégiai érdekeihez és közös értékeihez. És ez a széttagoltság összeolvadhat két blokk körül, amelyeket a világ két legnagyobb gazdasága vezet.
Ennek „mélyreható hatásai” lehetnek a központi bankok politikai környezetében, és „több instabilitást tapasztalhatunk, ahogy a globális kínálati rugalmasság csökken, és… több polaritást láthatunk, ahogy a geopolitikai feszültségek tovább erősödnek”.
Lagarde szerint a hidegháború végét követő viszonylagos stabilitás időszaka most a tartós instabilitás időszakának adta át a helyét, ami „alacsonyabb növekedést, magasabb költségeket és bizonytalanabb kereskedelmi partnerségeket” eredményezett. Mindez ismételt ellátási sokkok kockázatához vezethet. A leglátványosabb sokk eddig az európai energiaválság volt, de más kritikus ellátásokat is érinthet.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok legalább 14 kritikus ásványi anyag behozatalától függ, Európa pedig a gazdaság kulcs területei számára létfontosságú ritkaföldfém-elemek 98 százalékát Kínától kapja. „Ha a globális értékláncok a geopolitikai törésvonalak mentén széttöredeznek, a fogyasztói árak globális szintje rövid távon 5 százalék és hosszú távon nagyjából 1 százalék között mozoghat” – emelte ki.
Kína kereskedelmi térnyerésének hatása
Az 1945 utáni amerikai dominancia időszakában (Pax Americana) a dollár lett az első számú globális tartalék- és tranzakciós valuta, de az új kereskedelmi megállapodások hatással vannak a nemzetközi fizetési rendszerre is. Lagarde leszögezte, hogy "Az elmúlt évtizedekben Kína 130-szorosára növelte kétoldalú árukereskedelmét a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal, és az ország a világ legnagyobb exportőre lett."
Márpedig jelentős összefüggés van egy ország Kínával folytatott kereskedelme és aközött, hogy hajlandó-e a valutáját, a renminbit tartalékként tartani. Ez oda vezethet, hogy egyes országok - politikai preferencia, pénzügyi függőség vagy szankciók alkalmazása miatt - csökkenteni akarják a nyugati fizetési rendszertől való függőségüket. Az IMF szerint 2012-ről 2022-re megduplázódott a szankciókkal sújtott országok száma, amelyek szinte mindegyike az USA intézkedései miatt következett be. Az ilyen fejlemények – mondta – nem utalnak a dollár és az euró dominanciájának közvetlen elvesztésére, „de azt sugallják, hogy a nemzetközi valuta státuszát többé nem szabad magától értetődőnek tekinteni”.
Lula szenvedélyes beszéde
Felszólalásának előkészítése során Lagarde kétségtelenül figyelembe vette Lula brazil elnök beszédét, amely néhány nappal korábban hangzott el Kínában.
A BRICS „Új Fejlesztési Bankja” által Sanghajban szervezett találkozón Lula szenvedélyes beszédet tartva felszólította a fejlődő országokat, hogy nemzetközi kereskedelmi kapcsolataikban távolodjanak el a dollártól. A kínai és brazil tisztviselőkből álló közönség hangos tapsától kísérve a következőket mondta: „Minden este azt kérdezem magamtól, hogy miért kell minden országnak a dollárra alapoznia kereskedelmét? Miért nem tudunk kereskedni saját valutáink alapján? Ki döntötte el, hogy az aranystandard eltűnése után a dollár legyen a fizetőeszköz?”
Valóban, Brazília Kínával folytatott kereskedelme gyorsan bővült az elmúlt évtizedben, és mára több, mint 150 milliárd dollárt tesz ki. Már vannak lépések arra vonatkozóan, hogy ezt a kétoldalú kereskedelmet saját pénznemükre alapozzák, és az első ilyen megállapodás az elmúlt hetekben meg is köttetett.
Lula így folytatta: „Miért ne lehetne egy olyan bank, mint a BRICS-országok bankja, amely saját pénznemével finanszírozza a Brazília és Kína, Brazília és más országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat? Nehéz, mert nem vagyunk hozzászokva az ötlethez. Mindenki csak egy pénznemtől függ.”
A gyengülő amerikai pozíciót Lawrence Summers volt demokrata amerikai pénzügyminiszter kommentálta egy hete a Bloomberg Televízióban, aki szerint „aggasztó” a dollár befolyásának csökkenése. „A töredezettség egyre inkább elfogadottá válik, és – talán ez még aggasztóbb – szerintem egyre inkább terjed az az érzés, hogy a miénk (a dollár) nem a legjobb töredék, amellyel érdemes kapcsolatban lenni.”
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
