A döntésről szóló rendelet még az idén megjelenik - mondta a köztársasági elnök a Franciaország energetikai átmenetéről rendezett környezetvédelmi konferencián, de a bezárás időpontját nem jelölte meg.
Francois Hollande megerősítette, hogy a lakossági energiafogyasztásban a nukleáris energia jelenlegi 75 százalékos arányát 50 százalékra kívánja csökkenteni, s ez azt feltételezi, hogy először is a megújuló energiák arányát még gyorsabban kell növelni. A megújuló energiák arányát illetően Franciaország jelenleg a 16. helyen áll az európai rangsorban.
Másra helyezik a fókuszt
Franciaország a szélgépekből származó energiatermelést duplájára, napelemes rendszerét pedig háromszorosára kívánja növelni. A fűtés területén a megújuló energiák arányának emelkedését több mint ötven százalékra tervezik.
Ezzel párhuzamosan a francia energiaóriás, a 85 százalékban állami tulajdonú EDF javaslatot fog tenni egyes atomerőművek bezárására 2018 után, másoknak pedig a meghosszabbítására. Az EDF javaslata előtt a francia nukleáris hatóság (ASN) véleményezni fogja a francia nukleáris park állapotát, a tanulmány 2018 végére készül el.
A német-svájci-francia határon található fessenheimi atomerőművet illetően a tárgyalások folyamatban vannak az állam és az EDF között, a bezárás és a kártérítés feltételeiről, amelyet az államnak kell majd az erőmű részvényeseinek fizetnie (az EDF-en kívül, a német EnBW-nek, valamint a svájci Alpiqnak, Axpónak és BKW-nak) - tette hozzá Francois Hollande.
Fessenheim a legrégebben üzemelő atomerőmű Franciaországban. A 900 megawattos teljesítményű ikerblokkok 1977-ben kezdték meg a villamosenergia-termelést.
Öt évvel ezelőtt a francia nukleáris hatóság (ASN) számos biztonsági elemzést követően jóváhagyta a reaktorblokkok üzemidejének meghosszabbítását tíz évvel. Francois Hollande államfő azóta többször is ígéretet tett arra, hogy Franciaország végleg bezárja a létesítményt.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
