|
| Görög tanulók tüntetése Athénbann Fotó: EPA/Orestis Panagiotou |
A friss adatok szerint görög gazdaság tavaly az utolsó negyedévben 1.2 százalékkal zsugorodott, háromszor gyorsabban, mint az előzetes becslések átlaga. Görögország depressziója mára mélyebb és hosszabb, mint az Egyesült Államoké volt az 1930-as években. Athén jövőbeni EU-finanszírozása nagyban függ a március 15-i holland választások végeredményétől – különösen, hogy a népszerű euroszkeptikus Geert Wilders pártja bekerül-e a következő koalíciós kormányzatba. Az április-májusi francia választások szintén rizikó-faktort jelentenek. Még ha az EU-ellenes Marine Le Pen nem is győzedelmeskedik, a jelenleg vezető Francois Macron mostanáig nem fedte fel összes kártyáját Athénnal kapcsolatban.
A görögök csak reagálnak
A görög államkassza tehát kong az ürességtől. Ennek ellenére Panosz Kammenosz védelmi miniszter most többmilliárdos fegyverkezési programot tervez indítani. Nem aprózza el, hiszen egyből a legdrágább amerikai vadászgépet, az F-35-ös típusból tervezi a beszerzéseket. A finanszírozás forrásáról egyelőre hallgat a miniszter.
A beszerzési terveivel Athén csupán reagál a szintén NATO-tagállam, de „ősellenség” Törökország nagybevásárlására. Ankara ugyanis az amerikai Lockheed Martin konszernnél 30 darab F-35-ös vadászgépet rendelt. A gépeket 2018-tól szállítja le az amerikai cég. Ráadásul a törökök 2023-ig az F-35-ös flottájukat 100 darabosra akarják bővíteni, jelentette be a minap Fikri Isik török védelmi miniszter. Ezzel a lépéssel Ankara egyértelmű légifölényt érne el az Égei tenger felett. A görögök és törökök évtizedek óta civakodnak abban a térségben felségterületen, gazdasági zónán és katonai ellenőrző jogosítványokon.
Revansista Erdogán
Épp a múlt héten jelentette ki Devlet Bahceli, a török nacionalista MHP párt vezetője – és egyben Erdogan elnök szövetségese -, hogy az Égei-tenger keleti része „görög megszállás alatt van”. Hozzátette, hogy a török hadsereg „a görögöket a tengerbe fogja kergetni”. Erdogan maga is az utóbbi időszakban megkérdőjelezi az 1923-as Lausanne-i békében lefektetett határokat. Ha az a békeszerződés nem lenne, akkor ma Törökország nem 780 ezer négyzetkilométer nagyságú lenne, hanem 4 millió, hangsúlyozza a török elnök.
|
| Erdogan török elnök |
Az 1970-es évek óta zajló fegyverkezési verseny egy fontos oka annak, hogy mára Athén csődbe jutott. Nem is olyan régen még voltak olyan évek, amikor a GDP 6 százalékát költötte védelmi kiadásokra, nagyobb részarányt, mint bármely más NATO-tagállam - az Egyesült Államokon kívül. A pénzügyi válsága miatt azonban Athénnak a 2009-es 7.7 milliárd euróról 4-2 milliárdra kellett redukálnia védelmi kiadásait.
Ötödik generációs kihívás
|
| Káncz Csaba |
A török F-35-ös programmal viszont lépéskényszerbe került Athén, ugyanis a lopakodó tulajdonságokkal bíró, ötödik generációs vadászgépekkel szemben a görög légierő nem képes ellenállást kifejteni. Athénnak csupán harmadik és negyedik generációs vadászgépei vannak, olyan típusokból, mint az F-4 Phantom, F-16 és a Mirage 2000. De még ebben a kategóriában is a görögök erős kisebbségben vannak: míg Athén 155 darab F-16-ossal rendelkezik, addig Ankara 240-el.
Görög védelmi szakértők szerint Athénnak a török döntés után legalább 20 darab F-35-ös gépet kellene most beszereznie. Ez összesen 2.1 milliárd dollárt kóstálna – amely összegben sajnos nincsen benne a fegyverzet, a pótalkatrészek és a pilóták kiképzése. Hogy mit szólnak ehhez a hadi kiadási tervhez Görögország amúgy is frusztrált hitelezői, arról még nem érkeztek híradások.
Káncz Csaba jegyzete.
Nem túl hízelgő a véleményük. 
