A G20-ak vezetői 2021. október 30-án és 31-én, Rómában kétnapos csúcstalálkozón vesznek részt, amelynek házigazdája az olasz G20-elnökség. Az ülés keretében a vezetők többek között a következő témákat vitatják meg: a COVID-oltóanyagokhoz való méltányos hozzáférés, energiaárak, nemzetközi adózás, valamint a fejlődő országokat érintő adósságenyhítési intézkedések. Emellett megbeszélést folytatnak arról, hogy miként lehet megerősíteni a jövőbeli világjárványokra való globális felkészültséget.
Előkészíteni a terepet a COP26 számára
Az éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos ülésen a vezetők arra a kérdésre összpontosítanak, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez és a biológiai sokféleség globális csökkenésének visszafordításához fokozni kell a kötelezettségvállalásokat. Ez a megbeszélés előkészíti a terepet az ENSZ novemberben, Glasgow-ban (Egyesült Királyság) megrendezendő éghajlatváltozási konferenciája (COP26) számára, amely a G20-csúcstalálkozót követő napon a világ vezetőinek csúcstalálkozójával veszi kezdetét.
A fenntartható fejlődés témakörében a vezetők megbeszélést folytatnak arról, hogy a COVID-világjárvány okozta visszaesést követően miként lehet gyorsítani a fenntartható fejlődési célok megvalósításának irányába tett előrelépést.
A tervek szerint kitérnek arra is: miként kerülhető el, hogy a fejlődő országok még jobban lemaradjanak, amihez többek között elő kell mozdítani az olyan kezdeményezésekkel kapcsolatos munkát, mint például a G20-ak Afrika-paktuma.
Nagy bajban van az amerikai elnök
Joe Biden amerikai elnök is részt vesz a csúcstalálkozón. Ez a második esélye, hogy felmutasson egyfajta globális vezető képességet.
Csupán pár hónapja, a G7 demokráciák csúcstalálkozóján, Biden meggyőzően érvelt a szövetségesek és az amerikai közvélemény felé amellett, hogy több viharos és befelé forduló Trump-év után „Amerika visszatért”.
A júniusi szép szavak azonban hamarosan szétestek és elhiteltelenedtek, amint a világ elképedve követhette a kaotikus afganisztáni kivonulást, a Fehér Ház megrendítette az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal, Biden képtelen volt rákényszeríteni Moszkvát a kibertámadások befejezésére és a folyamatos zűrzavar akörül, hogy Washington elkötelezett-e Tajvan megvédésére egy esetleges kínai invázió esetén.
És mi van a viharos belpolitikában?
Ennyi külpolitikai baklövés után Biden számára csak annyi maradt, hogy a világ vezetőit meggyőzze: legalább az amerikai folyamatokat kézben tartja. A Fehér Ház urának saját nézőpontja szerint itt azt kell bizonyítania, hogy a demokraták által uralt Kongresszus elfogadja-e az 1,75 ezermilliárd dolláros népjóléti és klímaváltozási csomagot, valamint ezzel párhuzamosan az 1 ezermilliárd dolláros infrastrukturális csomagot, amelynek összeállításában Biden aktívan részt vett.
Csütörtökön Biden kifejtette, hogy szerinte mi a tét hazája számára: „Egy inflexiós pontnál vagyunk. A világ többi része most figyeli, hogy egyáltalán tudunk-e működni?”
A demokrata törvényhozókkal lezajlott találkozóján gyakorlatilag könyörgött, hogy fogadják el mindkét csomagot. „A képviselőházi és a szenátusi többség, valamint az elnökségem hátralévő része függ attól, mi történik a jövő heti szavazáson”.
Biden saját pártja a mai napig huzakodik szociális program-csomagon, amelyet eredetileg 3,5 ezermilliárd dollárról indítottak. Biden úgy utazott el Rómába, hogy nem sikerült szavazást kieszközölnie. A szavazás talán jövő héten lesz – már ha egyáltalán.
Óriási a tét a Fehér Ház számára
Mint a Guardian írja, ha elbuknak a javaslatok, az katasztrofális hatással lehet Biden és a pártja esélyeire a jövő évi időközi választáson.
A szociálpolitikai csomag amúgy tényleg jelentős változásokat idézhetne elő az amerikai társadalomban: több millió ember számára megnövelnék a családi adókedvezmény mértékét, az iskoláskor előtti gyermekellátást, a gyest, és a kiadásokat a leggazdagabb amerikaira és cégekre kivetett adókból finanszíroznák. A republikánusok felháborodva fogadták az ötletet, szerintük a gazdagok adóztatása és a jelentősebb állami költekezés megakasztaná a gazdaság növekedését és tovább növelné az ország eladósodottságát.
Az amerikai elnökökre is érvényes, hogy nagy változtatásokat vagy a ciklusuk elején visznek át, vagy soha – hát még ha akkoráról van szó, amit a New York Times szerzője jelentőségében már a Franklin D. Roosevelt-féle New Dealhez hasonlít.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az elfoglalt területeken élő ukránoknak távozniuk kell egy orosz elnöki rendelet szerint.
