4p

A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak. Mint a díj nyerteseit méltató beszédben elhangzott, a 2022-es kémiai Nobel-díj fő témája az, hogyan könnyíthetők meg a nehéz folyamatok.

A kaliforniai Scripps Kutatóintézet tudósa, K. Barry Sharpless és a Koppenhágai Egyetem vegyésze, Morten Meldal a kémia új, funkcionális formája, a klikk-kémia alapjait tette le, amelyben a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan épülnek össze, az amerikai Stanford Egyetem kutatója, Carolyn R. Bertozzi pedig elkezdte a klikk-kémia élő szervezetekben való alkalmazását - olvasható a Nobel-díj honlapján.

Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak. Forrás: Wikipédia
Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak. Forrás: Wikipédia

A kémikusok régóta törekszenek arra, hogy egyre bonyolultabb molekulákat építsenek. A gyógyszerészeti kutatások során ez gyakran járt azzal, hogy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes molekulákat állítottak mesterségesen elő. Ez sok csodálatos molekuláris építményt eredményezett, ám elkészítésük általában rengeteg időt és pénzt vett igénybe.

"Az idei kémiai Nobel-díj arról szól, hogy ne bonyolítsuk agyon a dolgokat, ehelyett dolgozzunk azzal, ami könnyű és egyszerű. A funkcionális molekulákat akár egyszerűen is meg lehet építeni" - mutatott rá Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

Barry Sharpless - aki második kémiai Nobel-díját kapja - az ezredforduló tájékán rukkolt elő a klikk-kémia koncepciójával, egy egyszerű, megbízható, gyors kémiai reakciórendszerrel, amelyben nem keletkeznek nemkívánt melléktermékek.

Nem sokkal később Sharpless és Meldal egymástól függetlenül mutatták be azt, amit ma a klikk-kémia koronaékszerének tartanak: a rézkatalizált azid-alkin cikloaddíciót, egy elegáns és hatékony vegyi reakciót, amelynek alkalmazása mára széles körben elterjedt. Sok egyéb felhasználási módja mellett a gyógyszerfejlesztésben, a DNS feltérképezésében és a céloknak jobban megfelelő anyagok előállításában veszik igénybe.

A klikk-kémiát Carolyn Bertozzi emelte új szintre. A glikánok, a sejtek felszínén lévő, fontos, de nehezen megragadható molekulák feltérképezése céljából olyan klikkreakciókat fejlesztett ki, amelyek élő szervezeteken belül is működnek. Az úgynevezett bioortogonális reakciók úgy zajlanak le, hogy a sejt saját működését nem zavarják meg.

Ma már az egész világon használják ezeket a reakciókat, hogy megismerjék a sejteket és nyomon kövessék az élettani folyamatokat. A bioortogonális reakciók felhasználásával a kutatók célzottabb ellenszereket dolgoztak ki a daganatos betegségek gyógyítására, amelyek klinikai tesztelése jelenleg is zajlik.

A klikk-kémia és a bioortogonális reakciók a kémiát a funkcionalitás korába vezették át - írta az illetékes Nobel-bizottság közleményében.

Karl Barry Sharpless amerikai tudós 1941-ben született, a La Jolla-i Scripps Kutatóintézetben dolgozik. A Stanford Egyetemen szerzett doktori fokozatot szerves kémiából 1968-ban, majd a Harvard Egyetemen tanult tovább. 1970-től kis megszakítással 1990-ig volt a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) professzora. A kémiai Nobel-díjat 2001-ben kapta meg először a királisan katalizált oxidációs reakciókkal kapcsolatos munkájáért.

Morten Meldal dán tudós 1954-ben született, a Koppenhágai Egyetem professzora. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) vegyészmérnöki karán diplomázott és szerzett doktori fokozatot. Később független kutatóként a Koppenhágai Egyetemen is dolgozott, és a Cambridge-i Egyetemen folytatott posztdoktori kutatásokat. 1998 óta a Carlsberg Laboratórium Kémiai Tanszékének szintéziscsoportját vezeti, és a Szilárd Fázisú Szerves Kémia és Enzimatikus Reakciók Központ (SPOCC) vezetője.

Carolyn R. Bertozzi amerikai tudós 1966-ban született, a Stanford Egyetem professzora. A Harvard Egyetemen summa cum laude végezte kémiai tanulmányait. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében doktorált. 2010-ben az első nőként kapta meg a rangos Lemelson-MIT Díjat, idén a Wolf-díjat is elnyerte.

A három tudós a Nobel-díjjal járó 10 millió svéd koronán (375 millió forintnyi összegen) egyenlő arányban osztozik majd. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

(MTI)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék az egymillió forintos átlagbér ígéretével rúgták be 2026 ajtaját
Privátbankár.hu | 2026. január 2. 11:01
Korábban 2028-ra ígérte a kormány az ezer eurós minimálbért és az egymillió forintos bruttó átlagkeresetet, most már csak annyit írnak, hogy a következő időszakban ez a céljuk. De az idei évre kitűzött célt sem sikerült teljesíteni, ami a minimálbér-emelést illeti.
Makro / Külgazdaság Bajnai Gordon: fordulóponthoz érkezett a gazdaság, és a politika is
Privátbankár.hu | 2026. január 2. 09:34
A mesterséges intelligencia és a demográfiai is meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot és a hadviselést – még a mi életünkben. Erről is beszélt Bajnai Gordon.
Makro / Külgazdaság Megkegyelmezett Trump az olaszok egyik kedvenc ételének
Privátbankár.hu | 2026. január 1. 17:35
Az Egyesült Államok az eredetileg tervezettnél jóval alacsonyabb pótvámot vet ki több olasz tésztagyártóra, miután felülvizsgálta a dömpingellenes eljárás eredményeit – közölte csütörtökön az olasz külügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság Megmenekült a szerb olajvállalat, de a Mol sem hagyja ott a tárgyalóasztalt
Privátbankár.hu | 2026. január 1. 16:30
36 nap után újraindulhat Szerbia legfontosabb finomítója, miután Washington ideiglenesen feloldotta a szankciók egy részét. Az amerikai engedély azonban nem hosszútávú megoldás, csak haladék: a háttérben tulajdonosváltási tárgyalások zajlanak, amiben a Mol is érdekelt.
Makro / Külgazdaság Néhány településre igazi pénzeső zúdult 2025 utolsó napján
Privátbankár.hu | 2026. január 1. 10:40
A vizes világbajnokság előkészületeiről és önkormányzatoknak szóló támogatásokról szólt 2025 utolsó Magyar Közlönye.
Makro / Külgazdaság Miért szednek darabokra hibátlan, új Airbusokat, miközben a fél világ sorban áll értük?
Litván Dániel | 2026. január 1. 07:13
Hibátlan, szinte vadonatúj repülőgépeket adnak el alkatrészenként. A háttérben egy súlyosabb gond van – és persze a kapitalizmus vastörvényei.
Makro / Külgazdaság Lépnek a franciák: nincs több telefonozás az iskolákban
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 16:21
Első uniós tagállamként betilthatja a közösségimédia-platformok használatát a francia kormány a 15 év alatti gyerekeknek. A törvényjavaslat szerint azokban az iskolákban, ahol 15-18 évesek tanulnak, okostelefont sem használhatnának a gyerekek.
Makro / Külgazdaság Hiába a Trump-deal, több száz gyógyszer ára emelkedik az USA-ban
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 15:19
Összesen 14 gyógyszergyártóval állapodott meg Donald Trump azzal a céllal, hogy megfékezze az áremelkedést, de a gyártók ennek ellenére is 350 gyógyszer árát emelik a jövő évben. Kilenc másik termék ára viszont csökken.
Makro / Külgazdaság Beindult a legnagyobb akkumulátorpark Észak-Európában
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 14:31
A Kvosted 200 megawattóra tárolókapacitással rendelkezik, és csak egy része a European Energy terveinek: a cég rendszerei 2027-ig összesen 1 gigawattóra kapacitást érhetnek el.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor még több orosz energiahordozó vásárlásáról beszélt
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 14:01
Fontos lenne az orosz-ukrán háborút lezárni, mert úgy több magyar terméket lehetne értékesíteni az orosz piacon – mondta Orbán Viktor december 31-ei interjújában. Hozzátette: több orosz energiahordozót is vásárolhatnánk, ha véget érne a háború.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG