5p

A török elnök képtelen volt találkozót kiharcolni Biden elnökkel az e heti NATO csúcson.  Az orosz-ukrán háború negatív kihatásai, a világgazdaságban gyorsan erősödő stagflációs nyomás és az amerikai jegybank vártnál agresszívabb szigorításai afelé mutatnak, hogy Ankara egy újabb devizaválság felé sodródik.  Káncz Csaba jegyzete 

Az utóbbi hetekben Ankara egyre inkább magára hagyja Moszkvát. Ennek oka többek között, hogy Erdogan jól érzékeli: a Nyugat olyan egységesen és elkötelezetten lép fel Moszkvával szemben, mint ahogyan azt utoljára csak a Hidegháború évei alatt lehetett tapasztalni. A török elnök azt is látja, hogy Putyin pozíciója és reputációja alapjaiban rendült meg a világban. 

Megroggyanhat a török líra. Fotó: depositphotos.com
Megroggyanhat a török líra. Fotó: depositphotos.com
Erdogan elnök ügyesen egyre inkább az orosz és ukrán fél békéltetőjének és közvetítőjének szerepében lép fel, amelyet a Nyugat pozitívan fogad. Mindennek ellenére a török elnök képtelen volt találkozót kiharcolni Biden elnökkel az e heti NATO csúcson. Ennek oka, hogy Ankara nem hajlandó megszabadulni az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerétől – holott emiatt a Pentagon már kirakta a törökök szűrét az F-35-ös programból is. Törökország egyébként jelenleg tárgyalásban áll az Egyesült Államokkal az F-16-os vadászgép flottájának megújításával kapcsolatban.

Szintén szálka a Nyugat szemében, hogy Törökország egyre inkább a szankciók elől menekülő oligarchák menedékévé válik.  Közülük a legprominensebb az 55 éves Roman Abramovics, akit a hó elején az Egyesült Királyság és az EU vett szankciós listára és jelenleg két, összesen 13,6 milliárd dollár értékű jachtjával a török kikötőkben horgonyoz

Rosszkor jött a pofon

Márpedig a Nyugat jóindulatára szüksége van Ankarának, hiszen az orosz-ukrán háború nagyon rosszkor jött – a már egyébként is súlyos válságban vergődő - a török gazdaság számára. Erdogan elnök egy gigantikus kísérletnek vetette alá az elmúlt hónapokban az országot, kirántva a szőnyeget a török líra alól, amely aztán a reményei szerint masszív kereskedelmi többlethez fogja segíteni az országot. 

Ebből a közgazdasági alkímiából a közember annyit érzékel, hogy a török infláció a független felmérések szerint már most meghaladja a 120 százalékot és a jelenlegi pénzpolitikai kurzus egyenesen vezet a hiperinflációhoz és folyó fizetési mérleg krízishez. Erdogan elnök kormányzó, AKP pártja évtizedeken keresztül a választási sikereit a gyors gazdasági növekedési ütemre építette, amelyet gyakran mesterséges hitelbővítéssel támogattak meg. Amikor a COVID válság miatt leállt a gazdaság, az elnök kormányzó koalíciójának támogatottsága is megrendült.

Nem véletlen tehát, hogy Erdogan mindent megtesz a növekedés beindítására – noha az egekbe törő árak éppen a tradicionális, kékgalléros választási bázisát sértik a leginkább. A török bankrendszer is nehéz helyzetben van, hiszen rövidtávú külső adósságállománya 84 milliárd dolláron áll, amely az ország GDP-jének közel 10 százaléka.

A háború kihatása

Az orosz-ukrán háború hatására a világpiacokon meredeken felszöktek az energia és a mezőgazdasági termények árai, márpedig Törökország mindkét esetben nagy importőrnek számít. Az elmúlt 10 évben az ország átlagosan évi 45 milliárd dollárt költött az olaj, a szén és a gáz importjára. Tavaly, amikor a Brent típusú kőolaj átlagára 72 dollár volt hordónként, a teljes energiaszámla 55 milliárd dollárt tett ki. 

Márpedig a Brent a héten 120 dolláron forgott és így a teljes energiaszámla idén elérheti a 75 milliárd dollárt. Geopolitikailag sem érdektelen, hogy Törökország földgáz-behozatalának 45 százaléka a mai napig Oroszországból jön.

A háború nemcsak az import-, hanem az export-oldalon is negatívan hat ki a török gazdaságra. Ukrajna tengeri és légi kikötői leálltak biztonsági aggodalmak miatt. Márpedig tavaly a török export értéke Ukrajnába 2,9 milliárd dollárt tett ki és idén ez gyakorlatilag lenullázódik. Az a 2,1 millió ukrán turista, akik tavaly Törökországba látogatott, szintén elveszettnek tekinthető idén.  

Nem kisebb a pofon az orosz relációban sem, ahova az utóbbi években 5,8 milliárd dollár értékben áramlott a török export. A pénzügyi és kereskedelmi szankciók keményen megütik Oroszországot, amelynek gazdasága idén várhatóan 15 százalékkal zsugorodik. Emellett tavaly 4,7 millió orosz turista látogatott Törökországba, mintegy 5 milliárd dollárral gazdagítva a török gazdaságot. 

Mindezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy a háború kitörése óta eltelt bő egy hónapban a líra 6 százalékot vesztett értékéből a nyugati devizákkal szemben – miután tavaly már elvesztette értékének 44 százalékát. A márciusi ipari bizalmi index tovább csökkent, ahogyan az export-kilátások is. Mindenesetre a külső finanszírozási csatornák még nyitottak Ankara számára, így nemrégen 2 milliárd dollár értékben bocsátott ki Eurobond kötvényt, de annak hozama 19 éves csúcson volt. 

A világgazdaságban gyorsan erősödő stagflációs nyomás és az amerikai jegybank vártnál agresszívabb szigorításai bizony afelé mutatnak, hogy Ankara egy újabb devizaválság felé sodródik.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Versenyfutás az idővel: mennyi pénzt szerezhetnek vissza Magyar Péterék Brüsszelben?
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 19:06
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter és Vitályos Eszter is helyet kap a Fidesz padsoraiban
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 16:36
Megalakult a Fidesz frakciója.
Makro / Külgazdaság Negatívról stabilra – döntött a hitelminősítő
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 13:37
Jó hírt kapott a kínai gazdaság.
Makro / Külgazdaság Mosolyt csalt Magyar Péter arcára Mészáros Lőrinc
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 13:17
Itt a válasz a hétfői levélre.
Makro / Külgazdaság Ukrán segítséggel épülne a lengyel drónarmada
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:58
Kell az ukránok szakértelme.
Makro / Külgazdaság Hiába a fölényes Tisza-siker, Varga Mihályék még nem lazíthatnak
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:49
Ezt mutatja a Monetáris Tanács keddi kamadöntése előtt az Mfor Elemzői Konszenzus.
Makro / Külgazdaság Ez lehet a Tisza-kormány egyik legnagyobb gazdasági kihívása
Imre Lőrinc | 2026. április 27. 12:18
Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.
Makro / Külgazdaság Érdekes közleményt adott ki a kormány, Orbán Viktorról szó van benne, a vagyonmentésről nem
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:04
Nem tűnik el hetekre a leköszönő miniszterelnök? De mi a helyzet a bécsi repülőtérről felszálló magángépekkel?
Makro / Külgazdaság Keddtől megint érdemes szemkötővel menni a benzinkútra
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 11:41
Itt a fordulat, újra meglódulnak felfelé a piaci árak.
Makro / Külgazdaság Mészáros Lőrinc a munkavállalói miatt aggódik, megkereste Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 10:51
Nem szeretik a bizonytalanságot a Mészáros Csoportnál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG