A gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlege 2020 végére kismértékű többletet mutatott, míg a külső finanszírozási képesség a GDP 2,1 százalékára emelkedett. A járvány negatív gazdasági hatásai ellenére kialakult kedvező folyamatot a jövedelemegyenleg javulása és az egy évvel korábbit meghaladó EU-forrás felhasználása mellett az év második felében a külkereskedelmi aktívum növekedése is támogatta, hangzott el az MNB keddi tájékoztatóján. Mindez nem azt jelenti, hogy optimálisan alakultak 2020-ban a makrogazdasági folyamatok, csupán azt, hogy az ellentétes irányba ható történések eredőjeként végül az egyenleg minimális mértékben javult. A jegybank szakértői kiemelték, hogy a járvány ellenére is jól alakuló mérlegadatok mellett a historikusan alacsony külső adósságmutató és a javuló tartalékmegfelelés is pozitívumnak tekinthető.
Kiemelték azt is, hogy a külkereskedelmi egyenleget is kettős hatás alakította, hiszen itt is voltak olyan új tényezők, amelyek a többletet, míg mások a hiányt növelték. Az év első felében a járvány gazdasági hatásai - visszaeső turizmus, ellátási nehézségek miatt lassuló exportdinamika és az egészségügyi beszerzések importigénye - a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezték. A járvány második hulláma miatt az év második felében is csökkent a szolgáltatásegyenleg többlete, azonban ennek hatását több mint ellensúlyozta a csökkenő belföldi felhasználásból eredő alacsonyabb importigény, illetve az élénkülő ipari termelés melletti exportbővülés és a javuló cserearány (például a relatíve alacsony energiaárak révén).
Egymást ellensúlyozó folyamatokat szektoriális szinten is láthattunk. A költségvetés megpróbálta tompítani a járvány negatív gazdasági hatásait, ami miatt a hiánya megnőtt. Ugyanakkor ezt a magasabb deficitet a háztartások növekvő pénzügyi megtakarítása ellensúlyozta. Ezek eredőjeként a külső egyensúlyi helyzet még javult is.
Az is kiderült a fizetési mérleg jelentésből, hogy régiós szinten továbbra is kedvező Magyarország pozíciója: átlagot meghaladó az ország finanszírozási képessége, eközben a magas megtakarítási rátának köszönhetően kiemelkedő volt a beruházási ráta is.
Az MNB jelentésében kiemelte, hogy 2020-ban kevésbé volt sérülékeny helyzetben az ország. A 2008-as a pénzügyi válság előtt, illetve azt követően a kulcsfontosságú mutatók sokkal rosszabb állapotot jeleztek.
A finanszírozási adatok alapján 2020-ban az alapfolyamatok szerint közel 2,4 milliárd euróval bővültek a közvetlentőke-befektetések Magyarországon, míg a nettó mutató – a hazai vállalatok emelkedő kifektetése mellett – nem változott jelentősen. 2020 decemberében a nettó külső adósságráta a historikus mélypont közelében, a GDP 8 százaléka körül stabilizálódott. A bruttó külső adósság enyhén emelkedett, ugyanakkor az MNB szerint ez csak átmeneti, hiszen a GDP növekedésével javul a helyzet. Illetve azt is hozzátették, hogy a tavaly kibocsátott nagyobb mennyiségű devizakötvény részben az idei lejáratok előfinanszírozását szolgálta, így azok lejáratakor is javulni fog a helyzet.
Pozitívum, hogy az államadósságon belül a külföldi tulajdon aránya tovább csökkent. Köszönhetően a lakosság továbbra is kimagasló lakossági állampapírkeresletének. A devizatartalék a rövid külső adósságnál nagyobb mértékben, 33,7 milliárd euróra emelkedett, így az MNB szerint 2020 végén a devizatartalék jelentősen – több mint 12 milliárd euróval – meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A járvány miatt mérséklődő adóbevételek, illetve az egészségügyi védekezés költségei és a gazdaság újraindítására fordított források mellett az állam finanszírozási igénye jelentősen emelkedett. Ennek hatását ugyanakkor ellensúlyozta a magánszektor pénzügyi megtakarításának növekedése: a visszafogott fogyasztás, a járványügyi korlátozásokkal együtt járó kényszermegtakarítás és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, miközben a vállalatok finanszírozási képessége is emelkedett.
Csak elővigyázatosság? 
