Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A hétvégén szerte az Egyesült Államokban tüntetésekkel és virrasztásokkal emlékeztek meg a múlt heti atlantai vérengzésről, amelynek 8 halálos áldozata volt, köztük 6 ázsiai nő. Atlanta mellett megmozdulások voltak San Francisco-ban, Houstonban, New York-ban, Pittsburgh-ben, San Antonio-ban és Buffalo-ban.
A kanadai Montreálban is ezrek vonultak föl. A hivatalos jelentések szerint Quebec fővárosában tavaly 22 „szörnyű” bűntettet követtek el ázsiaiak ellen, amely 500 százalékos emelkedés 2019-hez képest.
Több eset történt, mint ami regisztrálva van
Az Egyesült Államok 16 legnagyobb városában tavaly 150 százalékkal nőtt az ázsiaiak elleni gyűlölet-bűncselekmények száma a megelőző évhez képest. Egy erre szakosodott bejelentői fórum (Stop AAPI Hate) pár napja jelentette, hogy a járvány kitörése óta közel 3800 incidens ért ázsiai származású amerikaiakat - és az áldozatok 68 százaléka nő volt.
A bejelentett esetek 70 százaléka szóbeli bántalmazás volt, több mint 20 százalék arról panaszkodott, hogy látványosan kikerülik, kiközösítik őket, nyolc százalék tettlegességről, hat százalék pedig arról tett bejelentést, hogy szándékosan leköhögték vagy meglökték. Ezeken kívül még amiatt is érkeztek panaszok, hogy munkahelyen vagy a szolgáltatások igénybevételekor hátrányt szenvednek.
A civil szervezet hozzátette, hogy a gyűlölet-bűncselekmények valós száma ennél magasabb, hiszen általában az ilyen esetek nincsenek teljes körűen regisztrálva. Ennél a friss atlantai mészárlásnál is minden bizonnyal ennek lehetünk tanúi. A rendőrség elvetette ugyanis a gyűlölet-bűncselekmény tényállását azon elképesztő oknál fogva, hogy az elkövető – a 21 éves Robert Aaron Long - saját bevallása szerint nem rasszista okból ölt.
A bumeráng-hatás
Biden elnök elítélte az atlantai atrocitást, de sem maga a beszéd, sem a Fehér Ház ezzel kapcsolatos közleménye nem tért ki a lényegre. Annak elismerésére ugyanis, hogy Washington hiszterizáló Kína-ellenes nyelvezete a félelem és bizonytalanság légkörét teremtette meg az országban, amely bumerángként csap vissza erőszak formájában az ázsiai származású amerikaiakra. Valóban az amerikai külpolitikának most éppen ez a lövöldözés jelent meg belpolitikai vetületként.
A Trump kormányzat 2017 decemberi Nemzetbiztonsági Stratégiája 33 alkalommal említi Kínát, több, mint kétszer annyi alkalommal, mint a megelőző Obama kormányzat 2015 februári stratégiai dokumentuma. Hasonlóképpen, az új Biden adminisztráció Ideiglenes Nemzetbiztonsági Stratégiai Iránymutatása több alkalommal emeli ki Kínát, mint közvetlen veszélyt az USA nemzetbiztonságára.
Amikor az elmúlt napokban a kongresszusban felerősödtek a hangok, amelyek a Pentagon csillagászati költségvetésének megnyirbálásra szólítottak fel, Rob Wittman republikánus képviselő a mikroblogján szétkürtölte, hogy "Kína nem kevesebbre, mint az Egyesült Államok teljes megsemmisítésére tör". A képviselőházban Wittman kapja a legtöbb kampánybefizetést fegyvergyártók részéről, így az ő hiszterizáló kommunikációja nagyban hozzájárul az ázsiai amerikaiak elleni bizalmatlansághoz és gyűlölködéshez.
Történelmi gyökerek
Washington Kína-ellenes kampánya valójában nagyon régi sebeket tép fel, hiszen az ország első két bevándorlási törvénye (Page Act, 1875 és a Chinese Exclusion Act, 1882) a kínai vendégmunkások kizárását célozták. 1871-ben a csőcselék Los Angelesben 17 kínai munkást lincselt halálra. San Fransisco közkórházaiban például teljesen megszokott volt a 19. században, hogy nem is látták el a kínai nemzetiségű embereket.
1982-ben, a Japánnal folytatott autókereskedelmi háborúskodás tetőpontján Detroit-ban halálra vertek egy kínai származású amerikait, Vincent Chin-t. Az elkövetők egyszerűen azt hitték, hogy egy japánnal állnak szemben.
Az utolsó népszámlálási adatok szerint a legtöbb, közel hatmillió ázsiai származású amerikai Kaliforniában él. Ők teszik ki az állam lakosainak tizenöt százalékát, és ez a szám jóval magasabb, mint máshol az országban.
Kaliforniát a járvány nagyon súlyosan érintette, ötvenezernél is többen haltak meg. Az állam 34 megyéjében csak tavaly március és május között 800, koronavírushoz köthető gyűlölet-bűncselekmény történt. Azóta ezeknek a száma megsokszorozódott. Orange megyében tízszeresére nőtt az ázsiai származású lakosok elleni incidensek száma, a szomszédos Los Angelesben pedig több mint duplájára.
Németországi incidensek
Németországban az 1930-as években a nemzetiszocialista rezsim az országban élő kínaiakat elüldözte, vagy kényszermunkatáborba zárta. De az ázsiai származásúak elleni erőszakos incidensek az 1990-es újraegyesítést követően következtek be.
A célkeresztbe az a mintegy 60 ezer vietnámi került, akik az NDK-ban a kommunista rezsim meghívása alapján dolgoztak. A Kelet-németországi területeken 1992-ben Hoyerwerdában és Rostockban a neonáci fiatalok megtámadták és felgyújtották szállásaikat. Azóta viszont nem történt hasonlóan súlyos atrocitás Németországban.
A pénteki záróértékéhez képest minimálisan erősödött. 
