A koronaherceg végleg elkaszálta magát Washingtonban

Néhány nappal az OPEC+ termeléscsökkentése után Mohammed bin Zayed, az Egyesült Arab Emirátusok elnöke ma Szentpétervárra érkezik (állami látogatást tesz a "barátságos Orosz Föderációban", ahogy az emírségi állami média nevezi), hogy találkozzon Putyin elnökkel.

Jobbegyenes Washingtonnak

Az Egyesült Államokban és az egész világon komoly politikai és gazdasági következményekkel járó lépésként az OPEC+ (az olajtermelő országok, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország egy csoportja) egy hete úgy döntött, hogy naponta kétmillió hordóval csökkenti az olajtermelést idén november 1-től. A lépés egy olyan világgazdaságot kap derékba, amelyben már így is nagy a bizonytalanság és magas az infláció, és jelenleg az orosz háború Ukrajnára gyakorolt ​​csapásai alatt tántorog.

Az USA-ban a bejelentés felújította a vitát Biden elnök idén júliusi szaúd-arábiai látogatásának átgondoltságáról. Ezt akkor a Fehér Ház helyes lépésként mutatta be egy bonyolult geopolitikai környezetben a belföldi gázárak csökkentésére tett erőfeszítésként, és válaszként a kínai és orosz nyomulásra az Arab-öbölben.

De bármi legyen is az indoklás, az OPEC+ döntése politikai és gazdasági fájdalmat fog okozni a Biden-kormányzatnak, és több szempontból is negatív hatással lesz a hosszú távú amerikai-szaúdi-emirátusi partnerségre.

Új biztonságpolitkai felállás jön

Az Egyesült Államok és az Öböl-menti kapcsolatokat ért károk felmérhetetlenek lehetnek Szaúd-Arábia és az Emírségek számára, mivel az USA hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalása valószínűleg javíthatatlanul megsérült. A jelentős bizonytalanság pillanatában – az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások meghiúsulásával, a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról szóló, még mindig eredménytelen szaúdi–iráni tárgyalásokkal, valamint a jemeni konfliktussal kapcsolatos kétértelműséggel –, amelyek mind felborítják a tipikus politikai számításokat –, ez a lépés számos indokolatlan veszély előtt nyitja meg a kaput.

Már most nagyon nehéz sok washingtoni politikust – és különösen a demokratákat – meggyőzni, hogy támogassák azokat az Öböl-államokat, amelyek úgy tűnik, nem veszik figyelembe az amerikai gazdasági vagy stratégiai érdekeket. Ez az új fejlemény még nehezebbé teszi az ilyen támogatás elérését.

Tajtékzó demokraták

Az OPEC+ olajkitermelés csökkentése negatívan befolyásolja a demokraták esélyeit a jövő havi félidős választokon – és potenciálisan segítheti a republikánusokat a 2024-es elnökválasztáson.

A Kongresszusban az olajtermelés és -exportálás tilalmáról szóló törvény elfogadása érdekében tett lépések, valamint az amerikai csapatok Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből való kivonását célzó törvényjavaslatok világossá teszik, hogy mindkét párt egyre inkább rossz partnernek  tekinti ezt a két országot. Richard Durbin illinoisi demokrata szenátor, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke a Twitteren azt írta, hogy „a szaúdi királyi család soha nem volt nemzetünk megbízható szövetségese. Ideje külpolitikánknak elképzelni egy világot a szövetségük nélkül.”

A koronaherceg száműzetésben marad

Mohammed bin Szalmán  (MBS) szaúdi koronaherceg búcsút inthet azon reményeinek, hogy rehabilitálja romokban lévő imázsát az Egyesült Államokban. Biden elnök rosszul kitervelt júliusi szaúd-arábiai útja reményt adhatott az MBS-nek, hogy képes lesz megkerülni washingtoni hírnevének tönkretételét és a felelősséget, amiért elrendelte a Washington Post rovatvezetőjének, Dzsamal Hasogdzsinak a meggyilkolását négy éve.

Ám jelenleg Rijád vezeti az olajtermelés csökkentésére irányuló hadműveletet, és az ebből eredő energiaár-emelkedése esélyt ad azoknak, akik ellenzik MBS imázsának helyrehozatalát. Mi több,  MBS hamarosan szembesülhet azon CIA-jelentés minden részletével - ha valaki kiszivárogtatja - , amely szerint ő rendelte el Hasogdzsi meggyilkolását.

Rijádi kalkuláció

Szaúd-Arábia és az Emírségek nincsenek abban a hangulatban, hogy alkalmazkodjanak a Biden-kormányzathoz és európai partnereihez Oroszországnak Ukrajna inváziója miatti kiközösítésére tett erőfeszítéseikhez. Az biztos, hogy a termelés újonnan bejelentett csökkentése minden bizonnyal magasabb energiaárakat fog eredményezni, javítva ezzel Moszkva pénzügyeit, amelyet súlyosan sújtottak a szankciók és a kereskedelem korlátozása.

Természetesen a szaúdi és az emírség kormánya ismételgeti a régi mantrákat az „agresszió elleni ellenállásról” és az „erőszakos földszerzésről”, és továbbra is az orosz-ukrán válság diplomáciai megoldására szólít fel. A valóságban azonban semmit sem tettek Putyin ukrajnai agressziójának megfékezésére. Putyinnal az energiatermelés csökkentésében való megegyezés Szaúd-Arábia és az Emírségek azon vágyának beteljesülése, hogy a következményektől függetlenül segítse a többi tekintélyelvű embert céljaik elérésében.

Lassan bezárulhat az ajtó az USA Szaúd-Arábiával és az Emirátusokkal fenntartott kapcsolatainak újraélesztése előtt Biden elnökségének hátralévő részében. Az amerikai kormányzatnak nehéz lesz több katonai felszerelést és fegyvereladást javasolni, mint amennyit e két ország számára már jóváhagytak.

Nehéz lesz a Fehér Háznak is bármilyen segítséget nyújtani – bármennyire is jelentéktelen – a jemeni háborúban vagy a szaúdi és emírségi célpontok elleni húszi rakétatámadások megakadályozásában. Kemény politikai kalkuláció állt a szaúdi és az emirátusi jóváhagyás mögött, amely jelentős fájdalmat fog okozni Amerikának. Ugyanez a kemény politika igazolni fog egy sor amerikai választ is, amelyek súlyosan sértik Öböl-menti partnereinek érdekeit.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)