Már csaknem 14 hónap telt el azóta, hogy Oroszország átfogó katonai támadást indított Ukrajna ellen. A háború gyors befejezésére vonatkozó remények nem igazolódtak be: politikai alkura nincs kilátás, a Nyugat által katonailag is támogatott ukrán hadsereg és a Wagner-zsoldoshadsereg által kisegített orosz haderő nem képes dűlőre jutni egymással – az oroszok nem tudtak átütő sikert elérni, de továbbra is jelentős területeket tartanak megszállva Dél- és Kelet-Ukrajnában.
A háború óriási emberi és anyagi veszteségekkel jár.
Az amerikai védelmi minisztériumból, a Pentagonból a közelmúltban kiszivárgott becslések szerint orosz oldalon 189,5-223 ezer, ukrán oldalon pedig 124,5-131 ezer katona esett el vagy sebesült meg, jelenleg pedig ukrán források szerint "példátlanul véres harcok" zajlanak a hosszú hónapok óta ostromolt Bahmutnál.
A civil áldozatok hivatalos számát több mint 8200-ra tette legutóbb az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala, a valós szám azonban ennél jóval nagyobb lehet.
Likvidálni Putyint
Az óriási pusztítás láttán adódik a kérdés: hogyan és mikor lesz ennek vége? Erre vázolt fel egy forgatókönyvet Fred Kaplan amerikai politológus és újságíró, a Slate magazin állandó szerzője, egyben a nukleáris hadviselés szakértője a német Die Weltnek adott interjúban.
A háború befejezésének „legegyszerűbb módja, ha valaki megöli Putyint, és egy olyan vezető kerül hatalomra, aki elismeri, hogy ostobaság volt (a háború), és akinek a környezete is támogatja annak befejezését”, jelentette ki a szakember.
Úgy véli, hogy Putyin olyan egyeduralmi rendszert épített ki, amilyenre a cári időszak óta nem volt példa, és jelenleg nincs olyan grémium, amely véget vethetne az uralmának.
„Bárki, aki kritizálja, hirtelen kiesik egy ablakon, leesik egy lépcsőn vagy azt látja, hogy fillérekért vásárolják fel a vagyonát. Putyinnak minden erősödő kritikát sikerült elnyomnia”, fogalmazott arra utalva, hogy az orosz elnök likvidálása enyhén szólva sem lenne egyszerű feladat.
Hozzátette: nem tud elképzelni olyan háborús befejezést, hogy Oroszország új offenzívát indít és beveszi Kijevet. „Azok az emberek, akik a fronton vannak, azt mondják nekem, hogy Oroszországnak egyszerűen nincsenek meg ehhez a képességei.”
Szerinte elképzelhető, hogy a háború még évekig elhúzódik, és olyan szakaszok is jöhetnek, amikor hosszabb ideig nem történik semmi a haderő-átcsoportosításon kívül. (Ukrán értékelések szerint egyébként a háború valójában már 2014 óta, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdete és a Krím-félsziget orosz annexiója óta tart, 2022. február 24-e pedig "csak" a teljes katonai invázió kezdete.)
Amennyiben Oroszországot saját területén is súlyos támadások érnék, és egyértelmű katonai vereség fenyegetné, akkor nem lehetne kizárni, hogy megtorlásként nukleáris fegyvereket vetne be, hívta fel a figyelmet az amerikai szakértő.
A Nyugat számára ez rizikót jelent, és „ez az oka a visszafogottságnak”, azaz Washington nem fogja feláldozni magát Kijevért, jelentette ki.
Még akkor sem, ha ez a visszafogottság az ukránok számára nem fair, hiszen – mint fogalmazott – ők egy totális háború elszenvedői.
Fred Kaplan szerint sok függ attól is, hogy mit akar elérni Kína és milyen befolyással lesz majd Oroszországra. ”Elképzelhetőnek tartok egy olyan egyezséget, amelynek garanciáját az Egyesült Államok és Kína jelenti. De lehet, hogy ehhez évekre lesz szükség”, vélekedett.
A washingtoni szál
Egy másik lehetőség a háború befejezésére, ha nem Oroszországban, hanem az Egyesült Államokban történik hatalomváltás: egy republikánus jelölt nyeri meg a 2024-es elnökválasztást, aki visszavághatja a Kijevnek nyújtott támogatást.
„Ebben az esetben Ukrajna úgy érezhetné, hogy kénytelen alkut kötni. Amerikai támogatás nélkül ugyanis nem fog sokáig túlélni”, fogalmazott.
Ezzel arra utalt, hogy katonai szempontból messze Washington az ukrán haderő legfontosabb támogatója.
A már említett Pentagon-papírokból pedig az is kiderült, hogy az ukrán légvédelem utánpótlás híján hamarosan kifogyhat a rakétákból és lőszerekből.
A lapunknak adott interjúban Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője szintén úgy vélekedett, hogy a háború évekig elhúzódhat, jelenleg mindegyik fél katonailag próbál eredményeket elérni.
„A legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. Ezekről Oroszország szerintem nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe. Én tehát nem látok kedvező forgatókönyvet rövid időn belül”, fogalmazott.
Azt ő is elképzelhetőnek tartja, hogy csökken a harcok intenzitása és egy időre befagy a konfliktus, de nem lát olyan kompromisszumot, amit mindkét fél elfogadna. „Ehhez egy game changer dolognak kellene bekövetkeznie, például oroszországi hatalomváltásnak” – mondta, szintén Putyin bukására utalva.
Nem optimista a háború befejezésével kapcsolatban Rácz András Oroszország-szakértő sem. Lapcsoportunk Klasszis Klubjában azt mondta: a békeszerződés nem reális – „amíg Putyin van, Oroszország nem mond le a Krímről”.
A békéhez a fegyverszüneten keresztül vezet az út, ez pedig a tavaszi ukrán ellentámadás sikerétől függ leginkább.
Ha az sikeres lesz, akkor ősz környékén tárgyalásokat lehet kezdeni, tette hozzá a szakértő.
Káncz Csaba külpolitikai szakértő – Fred Kaplanhoz hasonlóan – az amerikai elnökválasztás fontosságára hívta fel a figyelmet, és aggasztónak nevezte az az ukrán álláspontot, miszerint a nyugati támogatás végtelen ideig tart.
Lapunk állandó szerzője szerint a republikánus elnökjelöltek véget vetnének Ukrajna támogatásának, és ez alól Joe Biden amerikai elnök sem tudja majd kivonni magát. „Ez az árny egyre növekedni fog”, fogalmazott rendezvényünkön.
A háború befejezésének kérdését körbejártuk Klasszis Podcastünkben is, ezt itt hallgathatják meg:
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
