A lengyelek konfliktusra készülnek az oroszokkal?

A lengyel védelmi minisztérium a napokban jelentette meg 15 éves stratégiáját, amely többek között kis, kamikaze-típusú drónok bevetését tervezi orosz radarok ellen és lézerek bevetését az ellenséges rakéták és vadászgépek leküzdésére.

A jelentés szerint Moszkva és a NATO keleti szárnyának katonai képességei aszimmetrikusak, ez pedig közvetlen veszélyt jelent Varsó és a régió számára. Varsó szerint nem irreális feltételezni, hogy Moszkva regionális konfliktust szít, amely egy vagy több NATO tagállamot belesodor az ellenségeskedésbe. Az anyag nagy valószínűséget tulajdonít annak a forgatókönyvnek, amely szerint az elkövetkező években Moszkva társadalmi elégedetlenséget szít a befagyott konfliktusok mentén Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában.

Együttműködés a Visegrádiakkal és skandinávokkal

Az új stratégia komoly hangsúlyt fektet az új technológiák beszerzésére, egyben intenzívebb katonai együttműködésre szólít fel a Visegrádi Csoport négy tagja között. Ez az együttműködés a lengyel tervek szerint megvalósulna a hadgyakorlatok sűrűbbé válásában, közös parancsnoki és harcoló egységek létrehozásában és lehetőség szerint közös fegyver-beszerzésben. Varsó az elmúlt időszakban a balti államokkal és Finnországgal egyeztettve létrehozott olyan egységeket, amelyeket az orosz hibrid-hadviselés ellen vetnének be éles helyzetben. 2015 végén pedig Varsó Svédországgal írt alá védelmi együttműködési egyezményt, nyíltan kifejezve közös érdeküket a potenciális orosz agresszió elhárítására.

Varsó még áprilisban jelentette be, hogy az ország 125 ezer fős hadseregét szeretnék megduplázni. Ennek keretében az úgynevezett Uniform-iskolák hálózatát hozzák létre, melyekben a diákok megtanulhatják a fegyverek kezelésének alapjait, illetve más alapvető katonai ismereteket is elsajátíthatnak. A minisztérium célja, hogy Lengyelország összes járásában legyen legalább egy iskola, ahogy a katonai ismeretekről tartanak oktatást. A katonai kiadásait is növelné Lengyelország, jelenleg a GDP két százalékát fordítják ilyen célokra, 2030-ra 2,5 százalékot szeretnének. A Pentagon még tavaly novemberben jelentette be, amely szerint Varsó 70 darabot vásárol a legmodernebb, nehezen felderíthető, megnövelt hatótávolságú JASSM-ER cirkálórakétákból. A fegyverek - a 48 darab F-16C/D Block 52-es vadászbombázóval alkalmazva – Varsó számára a térség legnagyobb, reális ütőerejét jelentik majd.

Káncz Csaba

Kaczyński rögeszméje

Mindezen mozgások nem függetleníthetők attól a ténytől, hogy Lengyelország politikailag legerősebb embere, Jarosław Kaczyński volt miniszterelnök hírhedten orosz-ellenes nézeteket táplál. A hét évvel ezelőtti szmolenszki tragédián – amelyben testvére életét vesztette - még mindig nem tudta túltenni magát. Kaczyński felvetett már olyan változatokat, hogy a tragédiáért Donald Tusk akkori miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök együtt felelősek, de a The Washington Post szerint olyan vádak is elhangzottak környezetéből, miszerint a repülőn bomba volt, illetve hogy az oroszok mesterségesen készítettek ködöt a repülőtér körül.

Kaczyński még februárban amellett szállt síkra, hogy az EU-nak szorosabb védelmi együttműködésre kell lépnie és ennek során nukleáris hatalommá kell válnia.  Így szerinte lehetővé válna, hogy „nukleáris nagyhatalomként képes legyen felvenni a versenyt Oroszországgal.” Az ötlet nem aratott osztatatlan elismerést az európai fővárosokban.

Káncz Csaba jegyzete