Az európai katonai és politikai helyzet érzékelhetően romlik, miközben a NATO tovább erősíti katonai jelenlétét az orosz határon – közölte november 12-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az Orosz-Francia Tanács párizsi ülésén. 

Folyamatosan nő a feszültség

Szergej Lavrov október 18-án jelentette be, hogy Moszkva bezárja a NATO-hoz delegált nagykövetségét, a fontos kérdésekben ezután, ha nagyon muszáj, a belgiumi orosz nagykövetet lehet keresni. Emellett azt is bejelentette, hogy bezárják a NATO Moszkvában lévő katonai misszióját és a moszkvai belga nagykövetségen működő NATO információs irodát is.

Az orosz külügyminiszter a bejelentéssel arra reagált, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz követség 8 diplomatáját, mondván, hogy a diplomáciai missziójukon túlterjedő információs tevékenységet folytatnak, vagyis kémek. Az orosz követségen ezután mindössze 10 diplomata maradt volna, őket viszont már inkább hazahívják.

A Nyugat és Oroszország között zajló diplomáciai háború – melynek a NATO-ba delegált orosz diplomaták kiutasítása is részét képezi – közép- és hosszútávú következménye a kapcsolatok további destabilizálódása lehet.  A diplomáciai és hírszerzési jelenlét minimalizálása megfosztja ugyanis a feleket attól, hogy objektív képet kapjanak egymás szándékairól, nagyobb teret engedve a kölcsönös gyanakvásnak.

A bejelentés óta érezhetően megugrott a biztonsági feszültség az európai-orosz fronton Belarusztól kezdve egészen Ukrajnáig.

A belarusz front

Nem, mintha ez a frontszakasz már korábban nem lett volna feszült.  Meg nem nevezett orosz szakértők ugyanis kiszivárogtatták, hogy a szeptember végén lezajlott „Zapad-2021” hadgyakorlaton az orosz hadsereg nukleáris csapást szimulált a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatok parancsnoki struktúrája ellen. A támadást állítólag két Tu-22M3 stratégiai bombázó hajtotta végre.

A jelentés azért is figyelemre méltó, mivel a múlt szerdán – már a belarusz határválság idején - két orosz Tu-22M3-as típusú szuperszonikus hadászati bombázó az orosz és a belarusz fegyveres erők parancsnokságaival gyakorolták az együttműködést és ellenőrizték az Orosz-Belarusz Államszövetség légvédelmét – jelentette az orosz védelmi minisztérium.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt csütörtöki, a belarusz helyzettel foglalkozó ülése után számos állam Lukasenka elnököt tette felelőssé az EU külső határainak destabilizációjáért.  Ez közölték az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Íroroszág, Norvégia és Albánia diplomatái.

A sajtó korlátozott működése miatt a határon továbbra is jórészt átláthatatlan a helyzet. 

De a politikai eszkaláció csalhatatlan jeleként az elmúlt órákban a lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Litvániával és Lettországgal együtt fontolgatják az Észak-Atlanti Szerződés 4. cikkének aktiválását, amely szerint „A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyi­kük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.” 

Az ukrán válság

A Moszkva és Kijev közötti kapcsolatokat két hete rendkívül megterhelte, hogy a Kijev első alkalommal vetett be török gyártmányú harci drónt Kelet-Ukrajnában. A nyilvánosságra hozott felvételeken az látszik, hogy egy lézervezérlésű bomba talál el egy tarackot.

Az orosz külügyminiszter kemény hangot ütött meg az incidens kapcsán:

„Ennek a történetnek elvileg el kellene gondolkodtatnia azokat, akik engedni akarnak Ukrajna szeszélyes követelésének, hogy már holnap vegyék fel a NATO-ba. És kétszer gondolják meg azt is, hogy felvegyverzik-e a neonácik által ellenőrzött kijevi rezsimet” – mondta Szergej Lavrov.

Jean-Yves Le Drian francia külügy- és Florence Parly védelmi miniszter, valamint orosz kollégáik, Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sojgu védelmi miniszter november 12-i párizsi tárgyalása után a francia külügy- és védelmi minisztérium közös közleményben tudatta: a francia fél figyelmeztette orosz tárgyalópartnereit, hogy súlyos következményei lesznek az ukrajnai helyzet rosszabbodásának. Egyben felszólították orosz kollégáikat, hogy miniszteri szinten kezdjék újra az Ukrajnáról folytatott tárgyalásokat.

A drón-incidens is hozzájárulhatott ahhoz, hogy amerikai hírszerzési jelentések szerint Moszkva folyamatosan növeli csapatai számát az ukrán határon és nem zárható ki egy újabb invázió.  Londoni értesülések szerint brit miniszterek már a héten Kijevbe utazhatnak.  Az Egyesült Királyság a hírek szerint tovább akarja erősíteni katonai szerződését Ukrajnával és brit fegyvergyártók további megállapodásokat hoznak nyilvánosságra a napokban. 

(Káncz Csaba szerző oldala itt érhető el).