A lap emlékeztet hogy a kelet-európai országok ellenezték a menekültek elosztását és 2015 óta az ellentétek csak fokozódtak. Egészen az idei európai választásokig, amelyeken Ursula von der Leyennek egyszerre csak szüksége lett a bizottsági elnöksége megszerzéséhez a kelet-európai államok szavazataira – és azokat.meg is kapta. Leyen azóta mosoly-offenzívát folytat: gyorsan felkereste Lengyelországot, találkozott Orbán Viktorral és Angela Merkel is mosolyogva mutatkozott a magyar miniszterelnökkel.
Most pedig a magyar külügyminiszter érkezik Berlinbe az óhajjal, hogy új szakaszt kezdjenek a két ország kapcsolataiban. Szijjártó azt mondta a hamburgi konzervatív lapnak, hogy a kapcsolatokból eddig hiányzott a kölcsönös tisztelet. Magyarországot vádolták, megbélyegezték, és hamis híreket terjesztettek az országról és politikai vezetéséről.
A külügyminiszter szerint a két ország nézetei a legtöbb kérdésben egybevágnak, „de el kell fogadnunk, hogy Berlin és Budapest bizonyos kérdésekben ellenkező állásponton van“.
Ezekhez tartozik változatlanul a jogállamiság kérdése – teszi hozzá a lap azzal, hogy a légkör javítására irányuló politikán túl alig látszik elmozdulás. Kompromisszumokat nehéz elképzelni, hiszen az alapelvek megtartása az EU lényegéhez tartozik, amint erre Leyen ismételten rámutatott. Egyúttal megfogalmazta a keretet, amelyben a problémát ezentúl meg lehet közelíteni: mechanizmust, amely valamennyi tagállamban biztosítja a jogállamiság vizsgálatát.
Nem csak egyeseket pécéznének ki
Budapesten nem téma a jogállam
Michael Roth, a német külügyminisztérium európai kérdésekért felelős (szociáldemokrata) államminisztere kijelentette: Németországnak komolyabban kell vennie szomszédaink közös történelmi tapasztalatait. Ez azonban soha nem jelentheti, hogy engedni kell a jogállamiság kérdésében, emlékeztetett a lap, majd rámutatott: fennmarad a kérdés, miért lenne a varsói vagy a budapesti kormány, amely a problémát eddig nem magánál hanem Brüsszelnél látta, egyszerre belátó? Sem Lengyelország sem Magyarország nem akarja politikáját megváltoztatni és a két fővárosban nem esik szó a jogállamiság ellenőrzési rendszeréről. Varsóban és Budapesten ugyanolyan erősnek hiszik magukat, mint bármikor korábban, így egyelőre kivárnak.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
