|
| (Fotó: Pixabay) |
A május 26-i EP-választás eredménye már jelzésértékű volt Németországban, hiszen a bevándorlásellenes és euroszkeptikus AfD országosan 11 százalékot kapott – az egykori NDK területén fekvő Szászországban, illetve Brandenburgban pedig megelőzte Merkel kancellár pártját (CDU). Most vasárnap nagy figyelemmel várt választások jönnek ebben a két tartományban.
A legfrissebb felmérések szerint a négymilliós Szászországot kormányzó CDU 31 százalékkal áll az élen, a második helyen pedig 25 százalékkal az AfD, amelyet szélsőjobboldali kapcsolatai miatt alkotmányvédelmi megfigyelés alá vontak. Brandenburgban a CDU csupán 18 százalékon áll, míg az AfD és a szociáldemokrata SPD fej-fej mellett haladnak 22 százalékkal.
Megzavarodott centrista pártok
Jelenleg mindkét tradicionális nagy párt komoly vezetési válsággal küszködik. A CDU több mint egy millió szavazóját szipkázták el a Zöldek az EP választáson, ezért Kramp-Karrenbauer pártvezér balra rántotta a konzervatívok szekerét. Ezzel viszont kiváltotta a haragját a CDU jobbszárnyának, amely a Bajorországban és a keleti tartományokban rendkívül megerősödött AfD-t szeretnék egy markánsabb jobboldali programmal visszaszorítani.
Az SPD negatív spirálban vergődik, nem véletlen, hogy az új elnöki pozícióra törekvő jelöltek többsége ősszel ki akar ugrani a kormányzó nagykoalícióból. A párt a héten pánikreakcióként bedobta a vagyonadó ötletét, amellyel 10 milliárd eurót szeretnének behajtani a leggazdagabbaktól. Ezzel azonban nemcsak a gazdasági érdekvédelmi szervezetek haragját váltotta ki.
Újra szétváló Németország
A vasárnapi tartományi választások várhatóan rávilágítanak majd egy egyre nyugtalanítóbb fejleményre Németországban. Arra ugyanis, hogy 30 évvel az újraegyesítés után is két eltérő világképű és értékrendű populáció él egymás mellett az egykori NSzK és NDK területén.
|
| Káncz Csaba |
Egy friss felmérés szerint míg Németország nyugati részén a klímaváltozást, a keleti tartományokban a migrációt tartják a legtöbben az ország előtt álló legfontosabb kihívásnak.
A lelki és mentális megosztottságot évtizedek óta kutató és arról könyvet is író Jana Hensel szerint 30 év után ki lehet mondani, hogy a Német Egység nem sikerült. Mégpedig azért nem, mivel a kelet-németek az átmenet évtizedei után egyre kevésbé érzik magukat ’németnek’ és egyre inkább ’kelet-németnek’. A magát győztesnek és felsőbbrendűnek érző NSzK elsöpörte az NDK-s múltat, és az ott élők azóta is folyamatos lenézéssel szembesülnek.
Ebből aztán megszületett egy újabb politikai megosztottság – sőt egyre szélesedő szakadék -, amely hozzájárult a volt NDK polgárainak erős jobbratolódásához, a harag egyre leplezetlenebb nyilvánosságra hozásához és a hétköznapi rasszizmushoz – amelyek fortyogó elegye adja mára a kelet-német identitást. Az NSzK területén pedig eközben maradt az érdektelenség és a lenézés.
Nos, a volt NDK teljes területén ma már az AfD a legnépszerűbb párt. Most vasárnap a két kelet-német tartomány megrendítő jobbost visz be az egyesült Németország politikai rendszerének.
„A párbeszéd és a diplomácia a helyes út” – mondja Grönland miniszterelnöke, de ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland „nem eladó”, és nem akar az USA része lenni. 
