Az afgán fővárosban történt robbanás ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön az ír fővárosban, Dublinban tartott sajtótájékoztatóján. "Franciaország napok óta mindent megtesz az afganisztáni kimenekítések érdekében. Folytatjuk, amíg a feltételek adottak a repülőtéren" - mondta a francia elnök. Elismerte ugyanakkor, hogy "a helyzet nagyon feszültté vált".
Emlékeztetett arra, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomátvétele óta a francia hadsereg több mint 2600 embert menekített ki. Elmondta, hogy jelenleg húsz buszban várakoznak arra afgánok és francia-afgán állampolgárok Kabulban, hogy a francia erők a repülőtérre és onnan Franciaországba szállítsák őket.
"Ez azt jelenti, hogy még több száz ember van veszélyben" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Megerősítette, hogy Franciaország mindent megtesz azokért az emberekért, akiknek kimenekítését vállalta Abu-Dzabi érintésével, de eddig még nem érkeztek meg a repülőtér területére. Ugyanakkor hozzátette: "nem tudom szavatolni, hogy sikerül végrehajtanunk ezeket a műveleteket, mert nem mi tartjuk ellenőrzés alatt a biztonsági helyzetet".
Az államfő azt is jelezte, hogy David Martinon kabuli francia nagykövet néhány napon belül hazatér Párizsba. "A biztonsági helyzetre tekintettel a francia nagykövet jelenleg nem maradhat Afganisztánban. Ő marad a nagykövet, de biztonsági okokból Párizsból fog dolgozni" - mondta Macron. A napok óta a kabuli repülőtéren tartózkodó nagykövet egyébként a Twitteren jelezte, hogy a robbantásoknak nincsen francia katonai, rendőr, illetve diplomata áldozata.
Nagy-Britannia is folytatja az evakuálást
A brit kormány a kabuli repülőtérnél elkövetett támadások ellenére is folytatja a kimenekítési műveletet - jelentette be csütörtökön Londonban Boris Johnson miniszterelnök. Miután több minisztérium bevonásával válságtanácskozást tartott az afganisztáni helyzetről, Boris Johnson bejelentette, hogy a brit légierő "az utolsó pillanatig" folytatja az evakuálást.
A kormányfő közölte, hogy a katonaság hónapokig készült a kimenekítésre, és tudatában van a biztonsági fenyegetéseknek. "Mindig is voltak a terrorizmus és a lelkiismeretlen terrortámadások szempontjából sérülékeny pontok. Elítéljük (a terrorcselekményeket), ezek szerintem aljas cselekedetek, de attól tartok, vannak dolgok, amelyekre fel kell készülnünk" - jelentette ki. Hozzáfűzte: "éppen ez a támadás jelzi, hogy milyen fontos is, hogy a még hátralévő órákban a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban végezzük a dolgunkat. És ezt is tesszük majd".
Johnson megismételte: elvárja, hogy a tálibok a mentési műveletek befejezése után is lehetővé tegyék a távozást "mindazoknak, akik el akarják hagyni Afganisztánt".
A kormányfő tisztelgett a csütörtöki támadásban meghalt afgánok és amerikai katonák emléke előtt. "Részvétünket fejezzük ki az Amerikai Egyesült Államoknak és Afganisztán népének" - fogalmazott.
Az Egyesült Királyság kormánya még szerdán bejelentette, hogy augusztus 13-a óta 11 474 embert, köztük 7000 afgánt menekítettek ki az országból. Maga Johnson csütörtök délelőtt úgy fogalmazott: "körülbelül 15 ezer embert evakuáltunk" A brit védelmi minisztérium csütörtök este a Twitteren közölte: a kabuli reptér környékén elkövetett támadásnak nincs brit áldozata.
A németek már befejezték
Befejezte a német hadsereg (Bundeswehr) csütörtökön a tálib fordulat miatt távozók kimenekítését Kabulból, az utolsó katonák röviddel a nemzetközi repülőtérnél elkövetett merényletek után távoztak az afgán fővárosból - jelentették be Berlinben.
Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter rendkívüli tájékoztatóján elmondta, hogy a robbantások után két katona biztonsági okokból az amerikai csapatok egyik megerősített állomásához vonult, így nem tudott feljutni a kimenekítettek utolsó csoportjait szállító gépekre. Ők a térségben készenlétben tartott német katonai kórházrepülőgéppel távoztak. A gép a merényletek miatt landolt, hogy támogassa az amerikai erőket a sebesültek ellátásában.
A két utolsó katona elszállításával véget ért a Bundeswehr evakuálási művelete, amellyel 45 ország 5347 állampolgárát menekítették ki Kabulból, köztük mintegy 500 németet - mondta a miniszter. Hozzátette: korábban, még a tálib hatalomátvétel előtt a Bundeswehr segítői és családtagjaik közül kétezer embert már kihoztak Afganisztánból. Kiemelte: nem feledkeznek meg azokról sem, akik iránt felelősséggel tartozik Németország, de a körülmények alakulása miatt Afganisztánban rekedtek.
Angela Merkel kancellár egy másik - a kormányfői hivatalban tartott - tájékoztatón elmondta: Afganisztán új, tálib vezetésével tárgyalva arra törekednek, hogy a katonai művelet után is kijuttathassanak embereket az ázsiai országból. Hasonlóan fogalmazott a német diplomácia vezetője, Heiko Maas is egy harmadik - a külügyminisztériumban tartott - tájékoztatón, amelyen kiemelte: a munka csakis akkor ér véget, amikor biztonságba helyeztek mindenkit, akinek sorsa iránt felelősséggel tartoznak, így a Bundeswehr műveletének lezárásával "elkezdődik a segítségnyújtási akció új szakasza".
Kifejtette: mindig is lehetett tudni, hogy a katonai műveletet korlátozott ideig lehet folytatni, ezért már menet közben megkezdték a felkészülést az új szakaszra. Az Afganisztánban maradt német állampolgárokkal közvetlen kapcsolatot építettek ki, folyamatosan tájékoztatják őket a kiutazási lehetőségekről. Tárgyalásokat folytatnak számos partnerrel, köztük a tálib vezetéssel is, mindenekelőtt arról, hogy miként üzemelhet polgári repülőtérként a kabuli reptér, az Afganisztánnal szomszédos országokban pedig igyekeznek már a határátkelőknél konzuli segítségek nyújtani - ismertette Heiko Maas.
A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet tízezer ember, a Kabulban rekedt németek, valamint a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és a családjaik evakuálására. A Luftwaffe gépei az üzbegisztáni fővárosba, Taskentbe menekítették őket. Ez volt a Bundeswehr történetének legnagyobb evakuálási művelete.
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
