Amióta az iraki és szíriai kurdok kvázi függetlenséget, önállóságot értek el maguknak, a török elnök némiképp érthetően attól retteg, hogy a törökországi kurdok, akik ráadásul sokkal többen vannak, fellelkesednek, és ők is a függetlenség felé kezdenek kacsingatni. A kurdok maguk ugyanakkor messze nem egységesek, az iraki és a szíriai kurdok között például fel se merült valamiféle közös haza létrehozása, és mindkét társaság állítja, hogy a törökországi kurdok ügyeibe sem akarnak beleszólni.
Fél tőlük
Mindez Erdogant nem nyugtatja meg. Az iraki kurdok de facto függetlenségét még valahogy elfogadta, úgy érezte, hogy ez kevésbé hat saját országára, bár az ellen tiltakozik, hogy formálisan is független legyen az iraki Kurdisztán. A szíriai kurdok, akik kvázi függetlenségüket az Iszlám Állam elleni rendkívül hatékony harccal érdemelték és egyben vívták ki, sokkal jobban aggasztják Törökországot, leginkább talán azért, mert sokkal hosszabb a közvetlen határ a szíriai kurd területek és Törökország között.
Tavaly már olyan hatékony volt a kurdok előretörése az Iszlám Állammal szemben, hogy Törökország katonai beavatkozásra szánta el magát, és az Iszlám Állam utolsó, még Törökországgal határos részeit gyakorlatilag maga szabadította fel, ezzel két részre választva a kurd területeket. Ez is volt a cél: mindenáron el akarta kerülni, hogy a teljes török-szír határ valójában török-kurd határ legyen. Így most van egy tartomány, ami gyakorlatilag a törökök által támogatott erők kezén van, de közben ennek határán állandó összetűzések zajlanak a kurdokkal.
Kialakult viszonyok, erős kurdok
Az Iszlám Államot időközben messzire visszaszorították, a kurdok is már csak egy helyen harcolnak ellene: Rakka városában, ahol körbekerítették őket és előbb-utóbb végeznek is velük, ahogy ez Moszulban is történt. Az Eufrátesz folyó déli partján a szír kormányerők orosz támogatásával sebesen haladnak kelet felé, egymás után szerzik vissza a falvakat, és már látszik, hogy az Iszlám Állam maradék területeit ők fogják megszerezni Szíriában.
Az Iszlám Állam utáni erőviszonyok így kialakultak, a kurdok méretes darabot ellenőriznek a korábbi Szíria északi részén. Ez zavarja Erdogant, kérdés, hogy milyen konkrét lépéseket fog tenni. A Reuters szerint többen utaltak arra, hogy a hadsereg átszervezése azért történt, hogy hatékonyan harcot indíthassanak az YPG, a szíriai kurdok katonai ereje ellen. Ugyanakkor Amerika jelezte, hogy Raqqa városának visszafoglalása után is támogatni fogja a kurd erőket, nem hagyja magára őket. Így adott esetben a két NATO-szövetséges, Törökország és Amerika gyakorlatilag szembekerülne a harcmezőn.
A lehetséges célok
Ez vélhetően nem célja a török elnöknek, de elképzelhető, hogy az erőfitogtatással több célt is elérhet. Egyrészt a szíriai kurdoknak jelezheti, hogy a vitatott, de általa ellenőrzés alatt tartott területekből nem enged. Emellett szigoríthatja a határon való mozgást is, meggátolva, hogy a szíriai kurdok fegyvert, muníciót, avagy egyáltalán csak a szabadság eszméjét terjesszék törökországi társaik között. Végül elképzelhető, hogy az erős hadsereg és annak mozgósítása maguknak a belföldi, törökországi szakadár kurd mozgalmaknak jelzi, hogy minden megmozdulásuk el lesz fojtva.
Újabb szankciók jönnek. 
