Valahol Törökországban, merénylet után  (Archív kép, Wikimedia Commons)

Az Eleman.net 12 705 személy megkérdezésével készített felmérése szerint a török „kék galléros munkások” (képzett szakmunkások) és középszintű alkalmazottak 94,12 százaléka szívesen élne külföldön, ha lehetősége adódna rá – írta a Hürriyet Daily News török lap angol nyelvű honlapja.

A 17,1 százalékuk az USA-ban, 15,02 százalék Németországban, 14,16 százalék Kanadában, 10,24 százalék Svájcban, 9,52 százalék Olaszországban élne legszívesebben. A kivándorlás legfőbb oka, hogy azt remélik, jobb állást és munkakörülményeket találnának, mint otthon.

Rossz a munkavédelmi helyzet

A 34,4 százalékuk jobb életszínvonalat, 11,9 százalékuk jobb oktatási és önfejlesztési lehetőségeket, 9,7 százalékuk jobb szociális és kulturális körülményeket remél a külföldre költözéstől. A legtöbben azt hiszik, hogy otthon jóval alacsonyabbak a bérek, több munkaórát kell dolgozni, és főleg, hogy rosszabbak a munkahelyi biztonsági körülmények.

Különösen a fiatalok gondolkodnak így. A török munkavállalók elégedettsége határozottan romlott az utóbbi időben – írják.

Már készítik az új útleveleket

Az EU és Törökország között nemrég leegyszerűsítve egy olyan megállapodás jött létre, hogy a törökök igyekszenek meggátolni a menekültek átjutását területükről Európába, ezért jelentős pénzügyi támogatást kapnak, és eltörlik számukra a vízumkényszert, várhatóan 2016 vége felé.

Ennek egyik jeleként megkezdődik a török útlevelek cseréje is, márciustól új, biometrikus azonosító jegyeket is tartalmazó okmányokat fognak kiállítani – írta szintén a Hürriyet Daily. Lecserélik a személyi igazolványokat is biztonságosabbakra, megfelelő feltételek teljesülése esetén ugyanis ezekkel is lehet majd a schengeni térségbe utazni – írják.

Polgárháborús állapotok Keleten

Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a vízummentes utazás nem jelent egyben munkavállalási engedélyt is, de biztosan megkönnyíti azt, hogy akár legális, akár illegális céllal valaki az EU-ba érkezzen. Az viszont nem túl kedvező jel, hogy a török sajtó szerint egyre több vállalkozás, üzlet zár be Törökország keleti részén, ahol a kurdokkal való csatározások szinte mindennaposak. Egyes városokban szinte polgárháborús állapotok vannak, és szinte nem múlik el nap anélkül, hogy néhány rendőr vagy katona és néhány lázadó haláláról ne  jönne jelentés.

Az orosz szankciók sem fognak jót tenni az ország gazdaságának, különösen a turizmus meredek visszaesése várható. Irak pedig éppen most ásta ki a diplomáciai csatabárdot, miután kiderült, hogy török katonák huzamosabb ideje tartózkodnak országa területén.

Minimálbér és lakosságszám

A török minimálbért a kormányzó AKP választási ígérete nyomán most emelik 1000 líráról (99 ezer forintról) 1300 lírára (mintegy 129 ezer forintra). A vállalatok a hirtelen többletteher miatt nagyon panaszkodnak, elképzelhető, hogy ez leépítésekkel jár majd.

Törökország lakossága 79 millió fő körül van, alig marad el Németországtól. Ha csak a lakosság 1-2 százaléka döntene a távozás mellett, az is milliós tömeget jelentene.