A vasárnapi svájci parlamenti választási eredmények tükrözik az Európában máshol is megfigyelhető tendenciát: a Zöldek teret veszítenek, míg az euroszkeptikus jobboldal előretör. A környezetvédelmi politika elvesztette vonzerejét Svájcban és Európa más részein is. Az előrejelzések szerint a 2024. júniusi európai parlamenti választásokon a Zöldek lesznek a legnagyobb vesztesek.
A 2019-es választási kampányok során még a zöld témák uralták a nyilvános vitákat, és nagy mozgósítást váltottak ki a politikai spektrum baloldalán, különösen az éghajlati sztrájkok szervezésével. Idén azonban már nem ez a helyzet.
Miért fordultak el a választók?
A választóknak az ukrajnai és közel-keleti háborúk, az állandó migrációs és gazdasági válság, az Európa-szerte zajló palesztinbarát tüntetések miatt már így is van elég gondjuk. A Covid-járvány három éve után már a jelek szerint senki sem akar hallani a klímával kapcsolatos rémhírekről.
Ez a tendencia paradoxnak tűnik egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges időjárási események megszaporodnak, és az éghajlatváltozás okozta károk egyre nagyobbak. S noha októberben újabb és újabb hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, a megélhetési válság, a migrációs nyomás és a geopolitikai feszültségek lettek a lakosság elsődleges gondjai.
A klímaváltozás sürgőssége a választókban gyakran a tehetetlenség érzését kelti. A környezetvédelmi csoportoknak az utóbbi időszakban nem sikerült "szexivé" tenniük az éghajlatváltozást. Éppen ellenkezőleg, a radikális éghajlatvédő aktivisták kemény fellépése zavart, sőt haragot váltottak ki a lakosság nagy részében.
A svájci lebőgés
A jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) az 1991-es nemzeti tanácsi választásokon még 11,9 százalékos szavazói arányt ért el, míg most vasárnap 29 százalékot. A 2019-es választások előtt Svájcban az éghajlatváltozás témái uralták a kampányt, és a természetvédők és a baloldaliak szavazóit a Zöld pártokra való szavazásra mozgósították, amelyek ennek eredményeképpen hatalmas lendületet kaptak a választásokon.
Idén ez nem történt meg, sőt visszájára fordult. Mindez egy olyan országban, ahol az alpesi gleccserek rendkívüli ütemben húzódnak vissza. Vajon a választók apátiába estek, vagy más, sürgetőbb kérdések felé fordultak? A radikális klímaaktivisták elidegenítették a középosztálybeli szavazókat?
Az idei svájci választások fő témája a migráció volt. A Svájci Néppárt a tömeges bevándorlás ellen kampányolt. A lampedusai képek és a menedékkérelmek több mint 40 százalékos növekedése a tavalyi év első feléhez képest jót tett nekik.
Az "Új normális?" közösségi média hirdetései a külföldiek által elkövetett bűncselekményeket állították a középpontba, véres kések, csuklyás bűnözők, ökölbe szorított kezek, zúzott arcok és rémült nők képeivel. A „gender terror” és a „woke őrület” ellen kampányoltak. Mindezek populista témák, amelyek idén több szavazót vonzottak.
Németországban hasonló a trend
A svájcihoz hasonló kép rajzolódott ki az október 8-i németországi tartományi választásokon. Hessenben mínusz öt, Bajorországban pedig mínusz 3,2 százalékponttal a Zöldek voltak ott is a fő vesztesek. Ezzel szemben a jobboldali AfD, valamint a konzervatív CDU Hessenben és a szintén konzervatív Szabad Választók Bajorországban erős nyereséget könyvelhettek el.
Az NGO-k a nyerők az osztrák klímavédelmi minisztériumban
Megfigyelők szerint nyugati szomszédunknál a Zöldeknek vissza kell térniük a reálpolitikához. Sajnos jelenleg NGO-politikát folytatnak - de az NGO-kat nem választja meg senki. Jelzésképpen Werner Kogler osztrák alkancellár volt az első, aki a 2019-es nemzeti tanácsi választások után köszönetet mondott az NGO-knak.
Hogy mit jelent az NGO-politika a polgárok számára, azt jelenleg Leonore Gewessler (Zöldek) éghajlatvédelmi miniszter mutatja be. Mintha az infláció nem lenne elég rossz: most a CO2-adó még drágábbá teszi az autózást, az új betétdíjrendszer pedig az üvegeket és a konzervdobozokat. Az olyan ajándékok - mint az ingyenes klímajegy -, sokba kerülnek az adófizetőknek.
Senki sem szimpatizál a menekülteknek és raboknak járó klímabónusszal. A rekord adósságok ellenére Gewessler szórja az adófizetők pénzét. A számtalan tanácsadó és a méregdrága „Klímabónusz” weboldal miatt nemrég a Számvevőszék is éles kritikát fogalmazott meg vele szemben.
Ennek eredményeképpen a Zöldek kilenc százalékon tántorognak a felmérésekben. Ez mínusz öt százalékpont a 2019-es országgyűlési választásokon elért 13,9 százalékhoz képest.
Újra csatlakoznának az Európai Unióhoz. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
