Alig van két éve, hogy Abij Ahmad etióp miniszterelnök átvette a Nobel-békedíjat. Ehhez képest 10 hónapja már egy brutális polgárháborút vezényel hazájában, amelyet nemrég így jellemzett: „országunkból el kell távolítani a gyomokat.” Nos ez idáig a polgárháborúnak – amelyet etnikai tisztogatás, szexuális erőszak és ember által indukált éhínség jellemez - mintegy 50 ezer halálos áldozata van és 2 millióan menekültek el otthonukból.
Az etióp kormányerők tíz hónapja azzal a céllal indították offenzívájukat - amihez idővel a korábbi ellenség, Eritrea is csatlakozott az oldalukon -, hogy elkergessék a tartományt uraló Tigráji Népi Felszabadítási Frontot (TPLF). A TPLF és az etióp miniszterelnök között azután romlott meg a viszony, hogy az utóbbi megpróbálta átalakítani az etnikai alapon szerveződő etióp szövetségi rendszert. Ennek érdekében saját népcsoportjához, az „oromókhoz” tartozó katonákat nevezett ki a tigrayi katonai támaszpontok élére, amire válaszul a TPLF megszállta azokat. Formálisan ez utóbbi adott indokot a kormányerők inváziójára, mely mostanra kudarcba fulladt.
Az Afrikai Unió látványos kudarca
Sem az Afrikai Unió (amelynek a központja az etióp fővárosban található), sem az ENSz vezető hatalmai nem akadályozták meg a polgárháború kitörését és az azt követő háborús bűntetteket. Afrika legautokratább kormányzatai pontosan érzékelik, hogy az Afrikai Unió (AU) fogatlan oroszlán, az egyre terjeszkedő Kína pedig nem avatkozik be a „szuverén” országok közállapotaiba.
Az AU meghunyászkodott Etiópia ereje előtt (a szubszaharai térség második legnépesebb állama és negyedik legnagyobb gazdasága) és önállóságát aláásta a kínai támogatás (amely finanszírozta az AU új székházának felépítését Addisz-Abebában). Ennek is köszönhető, hogy az AU a mai napig nem indított érdemi vizsgálatot a háborús bűnök ügyében, nem biztosított humanitárius hozzáférést az érintett régiókba és nem fenyegette következményekkel sem az etióp miniszterelnököt, sem háborús kollaboránsát, az eritreai diktátort.
Az AU politikai impotenciája megmutatkozott az elmúlt időszakban az egész kontinensen. Mindeközben kisebb regionális csoportosulások érzékelhető eredményeket értek el, mint például a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének gyors reakciója a tavalyi katonai puccsra Maliban.
Dezintegrációs trendek
Afrika nagy államainak szétesése azonban nagyobb kihívást jelent. Nigéria és Etiópia is most óriási, multi-etnikus területének összetartásával küszködik. Etiópia belső dezintegrációja harmonikusan illeszkedik Kelet-Afrika hasonló szétesési folyamataihoz is, amely évek óta látható Szudánban, Dél-Szudánban és Szomáliában.
Évtizedekre el fogja dönteni a kontinens biztonsági helyzetét, hogy az afrikai szervezetek most miként kezelik ezeket az kihívásokat. Az elmúlt időszak katonai puccsai Nyugat-Afrikában (Malitól kezdve Csádon át Guineáig) kiemelik a közös fellépés fontosságát ezen trend feltartóztatására.
Kína biznisze
Kína tölti be jelenleg Etiópia legnagyobb kereskedelmi partnerének és befektetőjének szerepét, ezzel megnövelve az ország ellenállóképességét a nyugati politikai nyomással szemben. Kína egyben Etiópia külső adósságának több, mint a felét is kézben tartja. 2000 óta Peking 13,7 milliárd dollár kölcsönt nyújtott Addisz-Abebának.
A polgárháború kitörése óta a kínai diplomaták folyamatosan támogatásukról biztosítják Etiópia „szuverenitását” és elutasítják a nyugati beavatkozási kísérleteket az emberi jog örve alatt. Ezzel az érveléssel akadályozta meg Peking márciusban az ENSz Biztonsági Tanácsának ülésén azt a határozat-tervezetet, amely az erőszak befejezésére szólított fel.
Amerikai szankciók, orosz katonai megállapodás
Az Egyesült Államok esetében Donald Trump először a kivárásra játszott, de Joe Biden kormányzata gyorsan elítélte a tigráji atrocitásokat. Az új amerikai adminisztráció viza korlátozásokat és a gazdasági támogatások visszavágását jelentette be az etióp kormánnyal szemben.
Májusban aztán Abij miniszterelnök támogatói körében Amerika-ellenes tüntetést tartott a fővárosban, elítélve Biden elnököt. A Washington és Addisz-Abeba közötti kapcsolatokat tovább terheli az a tény, hogy két hónapja Etiópia katonai megállapodást kötött Oroszországgal.
A tíz hónapja indított etióp kampány rendkívüli humanitárius katasztrófával fenyeget, az ENSz becslése szerint ötmillióan szorulnak azonnali élelmiszersegélyre a térségben, 350 ezer embert pedig konkrétan éhínség fenyeget.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Zapadne települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. 
