4p
Azoktól, akiknek a menekültkérelmét elutasították, a németek nem tudnak egykönnyen megszabadulni. Vannak országok, amelyek megvédik és megtartani igyekeznek polgáraikat, mások azonban látni sem akarják őket. A Németországból kiutasítottaknak tavaly alig több mint tizede távozott ténylegesen, és 17 olyan ország van, amely akadályozza polgárai visszatoloncolását.
Kölni tüntetés az erőszak ellen (MTI/EPA/Oliver Berg)

Már egy évvel ezelőtt megállapította egy munkacsoport (AG Rück), hogy aki hagyja magát Németországból kitoloncolni, az igencsak hülye. A távozásra kötelezett külföldiek identitásuk eltitkolásával, a kitoloncolásnak való ellenszegüléssel általában elérik céljukat, a törvénytisztelő külföldiek húzzák a rövidebbet, ők lesznek a balekok – írja a Die Welt.

Azóta sok minden történt, a menekülthullám és a szilveszteri kölni erőszak miatt a német kormány sokat szigorított, és nőtt azok száma, akiket kiutasítanak vagy önként távozniuk kéne. Ám azok aránya, akik el is mennek, még mindig nagyon csekély. A 2015-ös évben mintegy 200 ezer „kiutazásra kötelezett” személyt tartottak nyilván, de emellett csak 20 914 külföldit „vezettek vissza” hazájukba.

Nem kellenek senkinek

A kiutasítottak vonakodásán kívül van egy másik fontos oka annak, hogy a távozás nehézkes: sok ország egyáltalán nem akarja visszafogadni a saját polgárait. Ezért Németország a Die Welt információi szerint 17 országnak nyújtott át tiltakozásképpen diplomáciai jegyzéket. A legtöbbjük Afrikában van, köztük Egyiptom, Algéria, Marokkó, Etiópia, Nigéria, Tunézia, kisebb részük Ázsiában, mint India, Pakisztán, Libanon. A német külügyi hatóság nem akarta a neveket megerősíteni, de nagyon valószínű, hogy ezért indul e hét végén a német belügyminiszter és néhány tartományi politikus észak-afrikai körútra.

Szászországban ők a rosszak

A német migrációs hatóság, a BAMF előtt ráadásul több százezer elbírálatlan menekültkérelem fekszik, amelyek feldolgozása után lehet, hogy újabb százezres nagyságrendű számmal nő majd a kiutasítandók létszáma.

Problémát okoznak például a tunéziaiak. Míg a szíreket és az irakiakat egyenletesen igyekeznek elosztani Németország egész területén, addig más népek tagjait, mint a tunéziaiakat, egy bizonyos környékre telepítik, például hogy a megfelelő tolmácsokat jobban ki tudják használni. Így a tunéziaiakat, akiknek csak 0,2 százaléka kapja meg a védett státuszt (menekültstátuszt), Szászországban gyűjtötték.

Ez a sok eltűnt útlevél titka

A tunéziaiak csak a négy százalékát teszik ki a Szászországban levő menekülteknek, de ők követték el a menekültek számlájára írható bűncselekmények közel 25 százalékát a tartományban. (Az elharapódzó szászországi szélsőjobboldali erőszakról és szervezkedésről itt írtunk.) A 2000 menekültből kiutasított 678 személyből azonban tavaly csak 66-ot sikerült valóban kitoloncolni.

A nagy baj az, hogy a szabályok szerint nem toloncolható ki az, akinek a személyazonossága nem tisztázott. Ezért is állítják sokan, hogy nincsenek dokumentumaik, méghozzá a menekültek 70 százaléka. A származási országok külképviseletei viszont gyakran nem hajlandóak pótdokumentumokat kiállítani. De ha van is útlevelük, akkor is gyakran csak azokat veszik vissza, akik tényleg menni akarnak.

Gazdasági érdek a diaszpóra

Egy másik problémás ország Pakisztán, onnét eddig mintegy 50 ezren jöttek Németországba. A Die Welt szerint a 180 milliós, túlnépesedett országnak azonban komoly gazdasági érdeke fűződik a kivándorláshoz, ezért szisztematikusan ösztönzi azt. A Világbank adatai szerint tavaly a pakisztáni GDP hét százalékát, 20 milliárd dollárt utaltak haza külföldről a pakisztániak.

Tavaly novemberben pedig Pakisztán bejelentette, hogy felmondja az EU-val kötött visszavételi megállapodást, mert úgymond az európaiak visszaéltek vele. Gond van további afrikai országok polgáraival is, egyes nemzetek menekültjeinek körében határozottan átlag feletti a bűnözés. (A menekültek körében regisztrált bűnözés megoszlásáról, különbségeiről itt írtunk.)

Megvonhatják a segélyeket

A német diplomácia gőzerővel dolgozik azon, hogy felgyorsuljon a visszatérés a származási országokba. „Berlin egyszerre fenyeget és kecsegtet” – idéznek egy diplomáciai üzenetváltást. Többek között egy olyan igazolvány elfogadtatását szeretnék elérni, amelyet az európai hatóságok is ki tudnak majd állítani. De az egyes konkrét országokra személyre szabott nyomást is igyekeznek kifejteni.

A végső fegyver az lehet, ha megvonják a fejlesztési segélyeket az együtt nem működő országoktól. Ez azonban egyelőre nincsen napirenden, bár már finoman célozgattak rá – derül ki a cikkből.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG