Az októberben publikálandó inflációs jelentés előzeteseként szolgáló jelentésben az MNB most 3,3 százalékos gazdasági növekedést szerepeltetett erre az évre, 2,4 százalékot pedig 2015-re. A júniusi inflációs jelentésben még 2,9, illetve 2,4 százalék szerepelt. Az infláció 0,0 százalék helyett 0,1 százalék lehet az idén, a jövő évi becslés marad 2,5 százalék. Más adatokra nem adtak becslést.
| Gazdasági növekedés egyes intézmények szerint | ||
| (2014. szeptember) | ||
| 2014 | 2015 | |
| GKI | 3,0 | 2,0 |
| Kopint | 3,5 | 2,7 |
| MNB | 3,3 | 2,4 |
| Századvég | 3,3 | 2,4 |
| Takarékbank | 3,5 | 2,9 |
Az inflációról azt írják, hogy „a Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció átlagos szintje idén nulla százalék közelében alakulhat, majd jövőre fokozatosan emelkedik a középtávú inflációs cél közelébe”. (Ez sok éve már évi három százalék.) „Az elmúlt hónapokban az infláció továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció kedvező alakulása, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak csökkentése” – írja a jelentés.
A hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad- teszik hozzá. A gazdaság növekedésével párhuzamosan javuló termelékenység és visszafogott bérdinamika következtében az élénkülő belső kereslet mellett továbbra is tartósan alacsony maradhat az infláció. A hosszabb távon fennmaradó alacsony inflációs környezet tartósan mérsékelheti a várakozásokat is – írják le.
A válságot követően csak lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt a fogyasztás élénkülése továbbra is mérsékelt lehet – jósolják a lakosság irányába. Külső finanszírozási készségünk továbbra is jó, és így mérséklődik a külső adósság – állítják.
Minden szem a Hormuzi-szorosra szegeződik. 
