Az ENSZ, a humanitárius szervezetek és a világ jelentős része által régóta várt megállapodásra jutott Izrael és a Hamász.
Szünet, de nem a vége
A szerda hajnalban mindkét fél által bejelentett alku lényege:
a palesztin szélsőséges szervezet szabadon enged 50, a Gázai övezetben fogva tartott túszt, nőket és gyerekeket a több mint 200 túsz közül, cserében Izrael kienged a börtönökből 150 palesztin nőt és gyereket. Ezzel egyidejűleg négy napra szüneteltetik a harcokat, ennek kezdetét 24 órán belül bejelentik – ez lesz az első szünet a háború kezdete, október 7-e óta.
Emellett több száz, segélyeket szállító kamion is bejuthat Gázába, amelyek a humanitárius segélyek mellett üzemanyagot is bevisznek az övezetbe.
A Hamász által szabadon bocsátandó túszok izraeli vagy kettős állampolgárok, köztük van három amerikai állampolgár is. Amerikai illetékesek szerint szabadon engedésük csütörtök reggel kezdődhet, számuk pedig idővel növekedhet.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala szerint minden további 10 szabadon bocsátott túszért cserébe további egy napig szüneteltetik majd a hadműveleteket.
Ezzel párhuzamosan az izraeli igazságügyi minisztérium megnevezte azt a 300 palesztint, akiket szabadon bocsáthatnak (több fázisban). A legfiatalabb 14, a legidősebb 59 éves, de a többségük 17-18 éves és férfi. A Human Rights Watch jogvédő szervezet a BBC-vel azt közölte, hogy mintegy 7 ezer palesztin rab van izraeli börtönökben, köztük 200 nő és 60 gyerek.
Az izraeli kormány ugyanakkor jelezte, hogy ez nem jelenti a háború végét, céljuk pedig továbbra is „a Hamász teljes megsemmisítése”. Az izraeli légicsapások a Gázai övezetben ma reggel is folytatódtak.
Nemzetközi reakciók
Joe Biden üdvözölte a megállapodást, megköszönte Egyiptomnak és Katarnak az alku elérésében játszott kiemelkedő szerepüket, valamint – mint fogalmazott – értékelte „Netanjahu és kormánya elkötelezettségét” a szünet támogatásában.
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a megállapodás és a nagy mennyiségű segély „csillapítja majd az ártatlan palesztin családok szenvedését”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU arra használja majd fel a harcok szüneteltetését, hogy még több segélyt juttasson be a Gázai övezetbe. David Cameron brit kormányfő a The Guardian szerint döntő lépésről beszélt, amely lehetőséget ad arra, hogy a segélyek az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben és fenntartható módon érjék el az övezetet.
Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani, Katar miniszterelnöke az Egyesült Államoknak és Egyiptomnak mondott köszönetet, és reményét fejezte ki, hogy a mostani alku „egy átfogó és fenntartható megállapodáshoz”, „a háború és a vérontás végéhez” és ahhoz vezet majd, hogy „komoly tárgyalások kezdődjenek egy átfogó és igazságos békefolyamatról.”
A megállapodás érdekében Katar már hetek óta közvetített a felek között. Elemzők szerint ugyanakkor az alku létrejöttében nagy szerepe van az Egyesült Államoknak is: Antony Blinken külügyminiszter, a CIA és maga Joe Biden is „intenzív és folyamatos” kapcsolatban állt Katarral és Izraellel annak megkötése érdekében.
A Hamász október 7-i terrortámadásaiban több mint 1200 ember vesztette életét izraeli közlések szerint. Az izraeli válaszcsapásokban 14 ezren haltak meg gázai közlések szerint, közülük 5600 gyerek. Emellett több ezer ember eltűnt, ők feltehetően a romok alatt vannak.
Rendkívüli állapotot hirdettek. 
