6p

A globális és európai geopolitikai folyamatok  Párizst és Londont arra kényszerítik, hogy újrakalibrálják kapcsolatukat. Egy kritikus probléma mégis elválasztja a francia és a brit vezetőt – mégpedig a Brexittel kapcsolatos nézeteltérés. Káncz Csaba jegyzete.

A Franciaország és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat az együttműködéssel összefonódó viszály hosszú és összetett története jellemzi – az úgynevezett Százéves Háború ellenségeskedéseitől kezdve az első és második világháború alatti szövetségig. A múlt mélyen gyökerező rivalizálása továbbra is kirajzolódik a jelenlegi kapcsolaton, és a közös értékek ellenére sokféleképpen nyilvánul meg.

Parázsló viták

Napjainkban az Entente Cordiale által irányított angol-francia kapcsolatokat – egy sor megállapodást, amelyet 1904-ben kötöttek a kapcsolatok javítása és az 1000 éves konfliktus lezárása érdekében – lappangó ellenségeskedés jellemzi.

Régről jövő feszültség ez. Fotó: Depositphotos
Régről jövő feszültség ez. Fotó: Depositphotos

Mióta Nagy-Britannia 2016-ban az Európai Unióból való kilépés mellett döntött, a zűrzavaros válás heves vitákhoz vezetett London és Párizs között a halászati ​​jogokkal, a Csatornán átívelő migrációval, az északír határral és az atomtengeralattjárókkal kapcsolatban.

Régóta vitatéma a Csatornán átnyúló illegális migráció kérdése. Az Egyesült Királyság-Franciaország határrendészeti tevékenységét hagyományosan a 2003-as Le Touquet-egyezmény szabályozza. Tavaly novemberben azonban 27 ember halt meg, amikor kishajókon próbáltak eljutni az Egyesült Királyságba Franciaországból – a két ország pedig azóta is a másikat tartja felelősnek a tragédiáért.

A Brexit előtti Dublini Rendelet felfüggesztésének következményeként - amely lehetővé tette Nagy-Britanniának a migránsok visszaküldését más európai országokba - 2022-ben eddig rekordszámú, 40 ezer ember kelt át veszélyek közepette a La Manche csatornán Nagy-Britanniába, ami Londonnak napi 6,8 millió eurós szállásköltségébe került. Mindez drámai növekedés a 2018-ban átkelt 300 emberhez képest.

Tovább rontja a helyzetet, hogy tavaly szeptemberben az AUKUS – az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok (USA) között létrejött, a nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos megállapodást magában foglaló indo-csendes-óceáni biztonsági partnerség – ravasz módon felmondta Franciaország 2016-ban Ausztráliával aláírt, jövedelmező tengeralattjáró-szerződését. Johnson volt brit miniszterelnök ahelyett, hogy megnyugtatta volna a megalázott franciákat, angol árnyalatú franciául kigúnyolta a helyzetet: „donnez-moi un break”, ami azt jelenti, hogy „na hagyjál békén”.

De az összes kérdés közül a legvitatottabb az Észak-Írországi Jegyzőkönyv státusza, amelyet London a Brexit-tárgyalások során írt alá, hogy fenntartsa az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti nyitott határt, miközben védi az EU egységes piacát. Az előző Johnson- és Truss-kormányok igyekeztek módosítani a jegyzőkönyv egyes részeit, ezáltal potenciális kereskedelmi háborút indítva el Brüsszellel. Tekintettel Franciaország óriási befolyására és érdekeltségeire az EU-ban, természetesen ezek a feszültségek átcsaptak a Franciaország és az Egyesült Királyság viszonyába. A Financial Times beszámolója szerint Macron az EU vezetői közül a legharciasabb ebben a kérdésben.

Új miniszterelnök az élen

A Downing Street 10. szám alatti őrségváltás azonban új reményeket hozott a kapcsolatok újrakezdéséhez. Valójában Macron és Sunak első találkozása az ENSZ COP27 Egyiptom peremén pozitív hangot ütött meg, és a nemzetközi sajtó idő előtt a készülőben lévő „bromance”-ról beszélt.

Mindkét vezető országa legfiatalabb államfője a háború utáni történelemben, korábban banki karriert és pénzügyminiszteri posztot töltöttek be a korábbi kormányokban, és gyakran tekintik őket a gazdag elit képviselőinek, akik elszakadt lakosságaik megélhetési válságától. Még a politikájuk közötti szakadék is csökkent, amint Macron a mérsékelt jobboldal felé fordult.

A tervek szerint 2023 elején kétoldalú Franciaország-Egyesült Királyság csúcstalálkozót tartanak – ez már régóta esedékes az öt éve, 2018-ban megtartott 35. sandhurti csúcs óta, amikor May brit miniszterelnök volt hatalmon. Döntő fontosságú, hogy Macron és Sunak nemrég 72,2 millió euró értékű migrációs megállapodást kötöttek a Nagy-Britanniába érkező menedékkérők számának megfékezésére a francia tengerparton járőröző francia rendőrök számának növelésével. Annak ellenére, hogy a változtatások valószínűleg nem oldják meg a fent említett problémát, a megegyezés megerősítette a kapcsolatok teljes újrakezdésének reményét.

Egy kritikus probléma mégis megkülönbözteti Macront és Sunakot – mégpedig a Brexittel kapcsolatos nézeteltérésük. Sunak határozott euroszkeptikus és Brexiteer, mint sokan a Konzervatív Pártban, míg Macron határozottan EU-párti.

Félretéve a különbségeket

A kapcsolatokban rejlő feszültségek ellenére azonban a globális kontextus jelentősen megváltozott 2016 óta, ami erőteljes ösztönzőket jelent az együttműködésre. Az orosz és a kínai lépések felgyorsították a geopolitikai zűrzavart, ami a demokráciák közötti értékalapú kapcsolatok előtérbe helyezéséhez vezetett. Nagy-Britannia 2021-es integrált felülvizsgálatának és az EU 2016-os globális stratégiájának jól mutatja Nagy-Britannia és Franciaország közös nézeteit és az azt követő érdekegyeztetést.

Az indo-csendes-óceáni térségben erős érdekkonvergenciával rendelkező nyugati kulcsfontosságú szereplőkként az ezen a területen folytatott együttműködés jól működne az olyan barátságos nemzetek számára is, mint India, amelyek szintén fokozzák erőfeszítéseiket a régióban a hatalom igazságos elosztása érdekében.

Nagy-Britannia katonai támogatása központi szerepet játszott a Nyugatnak Putyin agressziójára adott egységes válaszában, és jelentős jóindulatot váltott ki a balti és közép-európai országokból. Hasonlóképpen, az ukrajnai háború fellendítette az EU stratégiai szereplővé válását, amint az Oroszországot büntető nyolc szankciócsomagból is kitűnik.

Európa vezető védelmi szereplőiként - nukleáris elrettentő eszközökkel felszerelve -, a 2010-ben aláírt történelmi Lancaster House-szerződések keretein belül létrejött francia-brit biztonsági partnerség egyre fontosabb a kontinensen dúló háborúban. Csakúgy, mint a 2024-es amerikai  elnökválasztást követő esetleges hatalomváltástól való félelem közepette - amely meggyengítené a nyugati szövetséget.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin kinyitotta a kiskaput
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 11:33
Oroszország lehetetlenné tette annak az ellenőrző testületnek a működését, amely rajta tartotta a szemét Észak-Koreán. Phenjan így nagyobb esélyt kapott sötét húzásai lebonyolítására.
Makro / Külgazdaság Mégis, mi van most a forinttal?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 10:40
Erősödést ért el a forint a hétfőhöz képest, de azért még van mit ledolgozni. 
Makro / Külgazdaság Németország viheti rosszba a magyar gazdaságot, kritikát kapott a kormány
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 09:29
Utólag úgy látszik, nem volt okos döntés az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormányok részéről, hogy teljesen kiszolgálták a Magyarországon megtelepedett német autógyártókat.
Makro / Külgazdaság Magyarország kétségbeejtő helyzetbe kerülhet hamarosan az orosz energiafüggősége miatt?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 08:09
Az év második felében keményebbé válhat az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitika, mivel akkor már csak Magyarország lesz kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak  – véli Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő.
Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG