Amerika ádáz küzdelme a kínai tudományos kémkedés ellen – szélmalomharcnak bizonyul?

Az amerikai politikai- és katonai vezetésnek mára meggyőződése lett, hogy Kína sokkal komolyabb versenytárs, mint a Szovjetunió valaha volt és Peking ambícióinak megfékezéséhez több kell, mint a Hidegháború „feltartóztatási” (containment) stratégiája. 

Új korszakba lépünk 

Az Egyesült Államokban a befolyásos Forbes magazin már 2017-ben követelte a hivatalos kínai egyetemista szervezetek (CSSA) betiltását világszerte. A lap szerint Peking ezeken a szervezeteken keresztül mozgatja a fiatal ügynökeit Kanadában.  De ez csak az előszele volt annak, ami mára kibontakozott.

Az amerikai politikai körökben folyamatosan növekvő Kína-ellenes érzelmeket jól mutatja a Hoover Institution nevű agytröszt 2018-as jelentése.  A kutatás 1930-as évek hangulatát idéző megállapításai szerint a kínai állampolgárok és a kínai származású amerikaiak potenciális nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az Egyesült Államok számára.  A jelentés egyenesen leszögezi: „már nem elfogadható, hogy a Kínai Népköztársaság tudósai, újságírói, diplomatái és közhivatalnokai szabadon érintkezhessenek az amerikai társadalommal”.  Szintén 2018-ban az ausztrál elhárítás (ASIO) széleskörű „kínai beavatkozásról” számolt be az ausztrál egyetemeken.

Az FBI akcióban

Valóban, a kínai gazdasági és tudományos kémkedés megállítására Jeff Sessions akkori legfőbb ügyész már 2018 novemberében útnak indította azt a „Kína Kezdeményezés” nevű programot, amelyet az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági részlege működtet.  A szenátus 109 oldalas kétpárti jelentése ezzel kapcsolatban két éve megállapította, hogy a világ országai közül Kína próbálja legagresszívabban kihasználni az USA nyitottságát, külön kiemelve az „Ezer Tehetség Program”-ot, amellyel behatoltak amerikai kutató-laboratóriumokba.  A Kezdeményezés útnak indítása óta az amerikai igazságszolgáltatás több tucat professzort, mérnököt és üzletembert vont vád alá és börtönzött be.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium azóta rendszeresen jelenti be olyan kínaiak letartóztatását, akiket hírszerzéssel vádolnak.  2019-ben egy kínai kormányhivatalnokot, Liu Zhongsant vették őrizetbe vízum-csalás vádjával, amelynek fedése alatt csúcstechnológiával foglalkozó egyetemeken szervezett be szakértőket.

A kém tevékenysége része a kínai Tudomány és Technológiai Minisztérium azon „Ezer Tehetség Program”-jának, amely kínai származású amerikaiakat környékez meg.  A Pentagon 2019 májusi jelentése a kínai hadseregről megállapítja, hogy az „Ezer Tehetség Program” nem csak kereskedelmi célokat szolgál, hanem támogatja a Kínai Néphadsereg nagyarányú modernizációs programját.

Egy tavaly februári előadásában aztán Christopher Wray, az FBI igazgatója kijelentette: „Kína veszélyezteti az amerikai gazdaságot – és nemzetbiztonságot – azon lankadatlan erőfeszítésével, amellyel érzékeny technológiákat és a tulajdonost illető információkat lop el amerikai vállalatoktól, akadémiai intézetektől és egyéb szervezetektől”.  Hozzátette, hogy az FBI és az Igazságügyi Minisztérium felelősségre vonja az ebben résztvevőket és megvédi az amerikai innovációkat.

Ez az egész egy szélmalomharc?

Így érkeztünk el napjainkhoz, amikor múlt decemberben egy bostoni esküdtszék megállapította: Charles Lieber, a nanotechnológia professzora hazudott a hatóságoknak, jövedelmet titkolt el, és egy kínai bankszámlát.  A 60 éves férfi ellen a kínai gazdasági kémkedés elleni, még Donald Trump elnöksége alatt hozott törvény alapján emeltek vádat.

Lieber, aki korábban a Harvard egyetem biokémia-tanszékének volt a vezetője, 2011-től a kínai Wuhan műszaki egyetemen is dolgozott, ahol a havi 50 ezer dolláros fizetést kapott, és további 158 ezer dollárt a költségeire. 1,5 millió dollárért létesíthetett kísérleti laboratóriumot, cserébe publikációkat és szabadalmakat vártak tőle.

Lieber vezető kutatója Elon Musk titokzatos start-up vállalatának, a Neuralink-nek is.  Musk a saját vagyonából tett a cégbe 100 millió dollárt és 58 millió dollárt gyűjtött külső befektetőktől a vállalkozás elindításához.  A cég kutatásokat végez az agy és a gépek közötti csatlakozási felület („interface”) témakörében.  

A kínai "Ezer Tehetség Programban" való részvétel nem minősül önmagában bűnnek, csakhogy Lieber harvardi tanszéke 15 millió dollárt kapott kutatásra az amerikai kormánytól, és a tudós az összeférhetetlenségi szabályok miatt köteles lett volna jelenteni kínai kötődését, amit azonban nem tett meg.

Kérdés, hogy mindez a hadjárat nem szélmalomharc-e?  A modern amerikai egyetemi tájkép szerves része lett napjainkra a – nyílt, vagy bujtatott – kínai támogatás elfogadása.  Alig három hete jelentette az amerikai sajtó, hogy az elit-ligához tartozó Princeton Egyetem 4,6 millió dollárt kapott a kínai kommunista párt által ellenőrzött Pekingi Egyetemtől gyógyszerészeti és számítógépes kutatásokra.  

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)