Trump volt elnök 2020 áprilisában kelt elnöki rendelete szerint "a világűrt az Egyesült Államok nem tekinti globális köztulajdonnak". A rendelet megnyitja az utat a Hold és az aszteroidák amerikai bányászati kihasználása előtt. Ennek keretében a NASA Artemis programja célul tűzi ki, hogy 2028-ig állandó emberi jelenlétet alakítson ki az USA a Hold felszínén.

Mi várható a mostani indítások sorozatában?

Az Artemis 1 egy személyzet nélküli tesztrepülés, amelyet a jelenlegi tervek szerint pénteken indít a NASA - a valaha összeállított legerősebb rakétával a floridai Kennedy Űrközpontból. A küldetés az első lépés az Artemis 3 felé, amely - 1972 óta az első - emberes küldetést fogja eredményezni a Holdra.

A projekt eddig nagymértékben túllépi az eredeti költségvetést. 2012-ben a tisztviselők úgy becsülték, hogy a rakéta fejlesztése és elindítása 6,5 ​​milliárd dollárba kerül - a jelenlegi árcédula 20 milliárd dollár a fejlesztésre és 4,1 milliárd dollár az indításra.

A tervek szerint a néhány évvel ezután induló Artemis 2-nek már űrhajósok lesznek a fedélzetén. Ez a küldetés hasonlítani fog az Apollo 8-hoz, amely megkerülte a Holdat, és hazaérkezett. Az űrhajósok hosszabb időt töltenek majd a Hold körül keringve, és mindent emberi legénységgel tesztelnek.

Az űrszonda a tervek szerint a Holdra utazik, néhány kis műholdat telepít, majd pályára áll. A NASA célja, hogy begyakorolja az űrrepülőgép kezelését, tesztelje a legénység körülményeit a Holdon és annak környékén, és biztosítson mindenkit arról, hogy az űrszonda és a benne tartózkodók biztonságosan visszatérhetnek a Földre.

A tesztelés nagyon fontos, mert a legénységet szállító Orion Crew Capsule-t igazi kihívások érik majd: egy hónapig a Hold űrkörnyezetében, egy nagy sugárzású környezetben. És ami nagyon fontos, tesztelni kell a hőpajzsot, amely védi a kapszulát és a benne lévőket, amikor 40 ezer kilométer/órás sebességgel visszatér a Földre. Ez lesz a leggyorsabb kapszula visszatérés az Apollo óta, ezért nagyon fontos, hogy a hőpajzs jól működjön.

És végül ez egy utazáshoz vezet a Hold felszínére, ahol az Artemis 3 – valamikor az évtized közepén – találkozik a SpaceX csillaghajóval és az átszálló személyzettel. Az Orion pályán marad, a Hold-csillaghajó pedig a felszínre viszi az űrhajósokat. A Hold déli sarkára mennek, hogy egy olyan területet nézzenek meg, amelyet a tudósok korábban még nem kutattak fel, hogy megvizsgálják az ottani vízjeget.

Az Artemisz az Apollóra emlékeztet. Mi változott az elmúlt fél évszázadban?

Az Artemis programot számos különböző cél vezérli. Ez magában foglalja az erőforrások helybeni („in situ”) hasznosítását, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a vízjeget és a holdtalajt használják élelmiszerek, üzemanyagok és építőanyagok előállítására.

A program a Hold- és az űrgazdaság kialakítását is segíti, kezdve a vállalkozókkal, mivel a SpaceX nagymértékben része ennek az első Hold felszíni küldetésének. A NASA nem tulajdonolja a csillaghajót, de ülőhelyeket vásárol, hogy az űrhajósok feljussanak a felszínre. A SpaceX ezután más célokra használja a csillaghajót – más hasznos terhek, magánűrhajósok és más országok űrhajósainak szállítására.

Ötven éves technológiai fejlesztés azt jelenti, hogy a Holdra menni most sokkal olcsóbb és technológiailag megvalósíthatóbb, és sokkal kifinomultabb kísérletek is lehetségesek, ha csak a számítástechnikára gondolunk. Ez az 50 év technológiai fejlődés teljesen megváltoztatta a játszmát.

Szinte bárki, akinek van anyagi forrása, küldhet űrhajót a Holdra, bár nem feltétlenül emberrel. A NASA „Commercial Lunar Payload Services” szerződtet magáncégeket, hogy személyzet nélküli leszállókat építsenek a Holdra.

A „woke” Artemis

A Biden-kormányzat kijelentette, hogy az Artemis 3-on, az első személyzettel rendelkező járaton legalább egy nő lesz a fedélzeten, és nagy valószínűséggel egy színes bőrű személy is. Lehet, hogy egy és ugyanaz. Sőt, több is lehet.

Kényes terület, katonai aspektus

Moszkva „elfogadhatatlannak” nevezte az „űr privatizációját”. Az orosz űrügynökség pedig agresszív tervnek nevezte, amellyel más planéták területét akarják elfoglalni. Ráadásul a NASA a Kongresszus jóváhagyása nélkül nem folytathat közvetlen kétoldalú űrkapcsolatot Kínával.

Trump 2019 nyarán indította útjára az amerikai űrhaderőt (U.S. Space Force), amely ezzel a hatodik fegyverneme lett a hadseregnek. A légierő 16 ezer katonájának átvezénylésével indult az űrhaderő, John Raymond, a légierő tábornokának vezetésével. Az űrhaderő egyik fő feladata az orosz- és kínai hiperszonikus rakéták elfogása.

2019 őszén a NATO külügyminiszteri találkozóján született döntés arról, hogy a világűrt műveleti hadszíntérré nyilvánítják a légtér, a szárazföld, a tengerek területei és a kibertér mellett. A katonai szövetség a döntés kapcsán kiemelte, hogy a Föld körül keringő mintegy kétezer műhold fele az észak-atlanti szövetség országaihoz tartozik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)