A Washington és Peking közötti egyre élesebb kereskedelmi szembenállás újabb lépéseként június 11-i hatállyal az Egyesült Államok szigorítja a vízumkiadást a kínai állampolgárok számára. Azon kínai hallgatók, akik a robotika, repülés-technika és csúcstechnológiai feldolgozóipar területén tevékenykednek, csupán egy éves vízumot kaphatnak. Ezek azon technológiai területek, amelyeket Peking prioritásként nevezett meg a „Made in China 2025” stratégiai tervében.
A kínai ifjú gárda bevetésen
A lavinát pontosan egy éve a befolyásos Forbes magazin indította el, amely a hivatalos kínai egyetemista szervezetek (CSSA) betiltását követelte világszerte. A lap szerint Peking ezeken a szervezeteken keresztül mozgatja a fiatal ügynökeit Észak-Amerikában. Belgium számít az európai központnak, ahonnan szétküldi és mozgatja Peking az ipari ügynökeit az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország egyetemein és laboratóriumaiban. Az USA-ban jelenleg 300 ezer kínai diák tanul és szakértők szerint Peking sokakat rákényszerít az információk továbbadására, mert csak ezzel a feltétellel engedi őket külföldön tanulni.
Ezt követte idén februárban Christopher Wray az amerikai elhárítás (FBI) igazgatójának szenátusi meghallgatása. Wray kifejtette, hogy Kína egyetemista és kutató ügynökei behatoltak a „naív” amerikai egyetemekre és a kutatási eredmények ellopása nemcsak a kormányzatot, hanem a teljes amerikai népet fenyegeti. Hozzátette, hogy az FBI kiemelten figyeli a Kínai Kulturális Minisztérium által alapított Konfúciusz Intézetek tevékenységét az amerikai egyetemeken és köziskolákban.
Márciusban aztán Marco Rubio és Tom Cotton republikánus szenátorok törvénytervezetet nyújtottak be, amely korlátozza a Konfúciusz Intézetek befolyását az egyetemeken és kötelezőve teszi ezen intézmények számára, hogy azok külföldi ügynökként regisztrálják magukat, valamint hozzanak nyilvánosságra minden nagyobb adományt, amelyet külföldről kapnak. Április 5-én aztán az óriási Texas A&M egyetem bejelentette, hogy a politikai aggodalmak miatt megszakítja kapcsolatát a Konfúciusz Intézettel.
Ausztrália is frontvonalban
Ausztrália stratégiai intézetei is egyre inkább hasonló keretekben gondolkodnak. Egy friss jelentés szerint az ausztrál cégeknek, kutatóintézeteknek és egyetemeknek meg kell akadályozniuk, hogy a fejlett technológia végső soron a Kínai Néphadsereg képességeit javítani tudja.
|
| Káncz Csaba |
Ausztrália számára ez már elsőrangú nemzetbiztonsági kérdés, hiszen a kínai einstand a Dél-kínai-tengeren felborította a regionális biztonsági egyensúlyt. A kínai egyetemeken jelenleg 33 ausztrál tanulmányokkal foglalkozó központ működik, Ausztráliában pedig 16 Konfúciusz Intézetet működtet Peking.
Új-Zélandon hasonló kampány indult meg a tavaly szeptemberi választások után az új, baloldali kormány részéről a „kínai befolyás” visszaszorítására. A kampány alatt a Wilson Center egy jelentése két, kínai származású országgyűlési képviselőt egyszerűen a Kínai Kommunista Párt ügynökének nevezett.
A Munkáspárti kormány első intézkedéseként megtiltotta a külföldiek számára az ingatlan-vásárlást, egyértelműen bűnbaknak kikiáltva a kínai bevándorlókat, akik jelenleg az ország lakosságának 4 százalékát teszik ki. Kanadában pedig komoly figyelmet keltett egy kínai kiugrott diplomata, aki részletesen bemutatta a kanadai sajtónak, hogy a kommunista párt miként kényszeríti rá az egyetemista szervezeteket az együttműködésre.
Káncz Csaba jegyzete
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
