A streaming szolgáltatások, a tévés sportközvetítések és a közösségi média videós tartalmainak gyors növekedése a tönk szélére sodor egyre több moziüzemeltető céget az Egyesült Államokban is, ahol a mozik voltak a nagy bevásárlóközpontok egyik legfontosabb mágnesbérlői. A kiskereskedelem e klasszikus templomai már évek óta haldokolnak, sok ma a csőd és még több lehet, ha nem sikerül megtalálni az új funkciót ezeknek az ingatlanoknak.

A Bisnow szakportál Chicago példáján keresztül mutatja be, hogy milyen gyors a mozik agóniája és milyen nehéz helyzetbe sodorják ezzel a plázák főnökeit. A Loop nevű városrész déli részén 15 év után lehúzta a rolót a Showplace Icon hálózat egyik tagja. Száz éve több mint 100 mozi működött a nagyvárosban, ma már csak 15, ezek zöme a Loop-ban illetve az északi körzetben fogadja az egyre kevesebb nézőt.

A plázák üzemeltetői duplán nehéz helyzetben vannak egy mozi távozásakor. Nem egyszerűen egy másik bérlőt kell találni, hanem egy vagy több olyat, amelyik (ek) hajlandó(k) arra a speciális területre beköltözni, ahol a mozi volt. Nyilván olvasóink is tudják, hogy ezek a mozik úgynevezett többtermes (multiplex), ablaktalan létesítmények, a termek lejtenek vagy emelkednek, attól függően, hogy a mátrixban hogyan helyezték el őket. Ez a fizikai adottság nagyon leszűkíti a lehetséges új bérlők körét.

„Nagyon nagyon sokba kerül az átalakítás”

– mondta Fred Battisti, a First National Realty Partners nevű ingatlanfejlesztő egyik vezetője. Cége nem régiben trambulin pályává alakított egy Ohióban lévő plázában működött mozit. Bevallotta, hogy rengeteg moziüzemeltetővel és ingatlanos szakértővel konzultált, mielőtt elszánta magát a teljes átalakításra. Eleve drága a szintek kiegyenlítése, mint talán a legfontosabb műszaki feladat.

Egyes régebbi bevásárlóközpontok belmagassága az átlagosnál nagyobb, így ott talán könnyebb a műszakiak dolga, de a lényeg a költségeken van, illetve az a meghatározó, hogy az új bérlőjelölt milyen drágán szerez hitelt a munkálatokhoz.

A plázaüzemeltetőknek azonban van egy felmentőserege, ez pedig a kisebb területeket bérlő cégek egész sora. A Colliers globális ingatlantanácsadó cég júniusi felmérése szerint az új bérleti szerződések túlnyomó részét már a 250 négyzetméternél kisebb területet használó cégek kötik. Köztük sok a gyorskiszolgáló étterem és a különféle személyi szolgáltatásokat kínáló vállalat. A plázákon belül az ételt vagy italt kínáló üzletek aránya már elérte a 20 százalékot, ami a legjobb időket idézi. A fitnesz termek és a belső kalandparkoké pedig 15 százalékra nőtt.

A tanácsadó szerint az új, építés alatt álló, vegyes funkciójú központban a kiskereskedelmi területeken már nagyon nagy a kisebb üzletek aránya. Az idei első negyedévben ez a kategória még csak 400 ezer négyzetmétert kötött le, a másodikban viszont már 720 ezer négyzetmétert. Tavaly az első félévben 1,3 millió négyzetméter volt ez a mutató, tehát kicsit csökkent, de látható, hogy a trend növekvő és az éves adat várhatóan nagyobb lesz mint a 2023-as, mert az ilyen kisebb üzletek kereslete emelkedőben van. Ennek láttán nem csoda, hogy drágul a bérleti díj is, a második negyedév végén már átlagosan 3,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az amerikai kiskereskedelmet tehát nem kell temetni. A Coresight cég felmérése szerint az idei első hat hónapban az üzletbezárásokat 20 százalékkal meghaladták az üzletnyitások. Történik ez akkor, amikor a fejlesztési hitelek költségei folyamatosan emelkedtek.