A jövő szerdán az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) San Franciscóban megrendezésre kerülő csúcstalálkozójának részeként Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök az év talán legjelentősebb találkozójára kerül sor.

Előző találkozójuk a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján volt - éppen egy évvel ezelőtt. Azóta azonban nagyot fordult a világ.

A Kínai Kommunista Párt egyik prominens tanácsadója, a Renmin Egyetem professzora, Csin Canrong november 9-én leszögezte: "A világ ma a nagy küzdelem korszakába lépett: a régi rendet a Nyugat uralja. Ez felbomlóban van, de az új rend még nem jött létre".

Belső nyomás a kommunista vezetésen

A belföldi helyzet miatt mindkét fél óvatosan közelít a jövő heti találkozóhoz. A kínai vezető egy évvel ezelőtt a pártkongresszuson biztosította a Kommunista Párton belüli vitathatatlan egyeduralmát, és újabb 5 éves mandátumot kapott a párt és az állam vezetésére.

Azóta azonban látványos zavarok léptek föl a párt- és állami vezetésben. Rejtélyes körülmények között az elmúlt hónapokban leváltották a külügyminisztert és a védelmi minisztert. Tisztogatások folytak a stratégiai rakétaegységek vezetésében is.

Hszi elnökre napjainkban óriási nyomás nehezedik, mivel nem teljesülnek a várakozások és az egy évvel ezelőtti ígéretekhez képest. A központi kormány terveivel ellentétben a gazdaság az idei évet valószínűleg a tervezett 5,5 százalék helyett legfeljebb 4 százalékos növekedéssel zárja. Az országban már most válság van az ingatlanpiacon, ami veszélyezteti az építőipart és a bankszektort.

A külföldi befektetők egyre inkább vonakodnak Kínában befektetni az új belső korlátozások miatt, amelyek biztonsági kockázatoknak teszik ki őket. Hszi ezért érkezik a Kaliforniába azzal a várakozással, hogy a legnagyobb, de egyben legversenyképesebb gazdaságtól megoldást kérjen a látványos kínai növekedést megakasztó felhalmozódott problémák legalább egy részére.

A Bidenre vonatkozó várakozások

Biden elnök is nyomás alatt van, mivel a Hszivel folytatott tárgyalásokra a választási kampány kezdetén kerül sor. Ráadásul a Kínához fűződő kapcsolatok kérdése az egyik legjelentősebb kérdés az USA polarizált politikai színterén, és kétségtelenül meghatározó lesz az elnökválasztási kampányban.

Az egyik legutóbbi nyomásgyakorlás e tekintetben a héten érkezett a Kínával foglalkozó Különbizottság republikánus kongresszusi képviselők egy csoportjától, akik arra kérték az elnököt, hogy keményebb politikával kényszerítse Pekinget arra, hogy közeledjen az amerikai politikákhoz és követelésekhez: "Ha Hszi nem teljesít, az Ön kormányának véget kell vetnie a zombi elkötelezettségre való törekvésnek, és egy keményebb pozícióra kell váltania az amerikai érdekek és értékek védelme érdekében".

A washingtoni kormányzatot azonban aligha érheti bírálat, amiért "túl sok engedményt tett, miközben nem követelt eleget Kínától" – amint azt republikánus képviselők írták a abban a bizottságban, amelyet januárban hoztak létre a Kína globális befolyása elleni politika kidolgozására. Az USA eddig több, mint 1300 kínai szervezetet és személyt vett fel különböző szankciós listákra, amelyek egyre hosszabbak és hosszabbak.

Augusztusban Biden elnöki rendeletet adott ki, amely korlátozta az amerikai befektetéseket Kínában három jelentős területen: a mesterséges intelligencia (AI), a kvantumtechnológia és a fejlett chipek területén, amelyek a kínai védelmi iparnak kedvezhetnek.

A Kínába irányuló csúcskategóriás chipek exportjára vonatkozó amerikai korlátozások azonban nem akadályozták meg a Huawei Technologies-t abban, hogy új okostelefont, valamint mesterséges intelligencia processzorokat kínáljon, amelyek teljesítménye hasonló - vagy közel azonos - a Nvidia által elért teljesítményhez. November 7-én a Reuters arról számolt be, hogy a kínai internetes óriás, a Baidu 1600 darabot rendelt a Huawei 910B Ascend AI-chipjéből, amely állítólag az Nvidia A100 grafikus processzorával, a legnépszerűbb AI-processzorral egyenértékű.

Ettől eltekintve a Fehér Ház döntése a gyakorlatban is demonstrálta Biden politikáját, amely az indo-csendes-óceáni térségbeli partnerek összefogására irányul Kína agresszív gazdasági és biztonsági befolyásának megfékezése érdekében. Ebben a tekintetben az USA Japánnal és Dél-Koreával tartott csúcstalálkozója, valamint az Indiával a QUAD fórumának keretében folytatott fokozott együttműködés az elmúlt évben megerősítette a befolyásos szereplők blokkját a kínai befolyással szemben a térségben.

Tajvan, Ukrajna és a Közel-Kelet

Tajvan lesz San Franciscó-i találkozó legjelentősebb témája, mivel mindkét ország belpolitikai erőközpontjai a szigetország kapcsán érzékelik a legnagyobb nézeteltérést. A múlt hónap végén tett washingtoni látogatása során Vang Ji kínai külügyminiszter világossá tette, hogy a Tajvani-szoroson átívelő békét és stabilitást fenyegető legnagyobb veszélyt a "tajvani függetlenség" jelenti, amely egyben a Kína és az USA közötti kapcsolatok legnagyobb kihívása is.

Eközben a muzulmán világban vezető gazdasági jelenlétével Kína a gázai háborút az USA ellen irányuló érzelmek gyűjtőpontjának tekinti. A Globális Dél hangja egyre hangosabbá válik, miközben a közel-keleti arab világ a megbékélés felé halad.

Bár San Franciscóban nehéz jelentős áttörést várni a bonyolult és feszültségekkel terhes amerikai-kínai kapcsolatokban, a közelgő csúcstalálkozón mégis megerősödhet pár halvány reménysugár.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)