Augusztusban az Egyesült Államok kormánya jelentős kötelezettségvállalást tett Amerika félvezetőgyártó szektora mellett, amikor bejelentette, hogy a „CHIPS és Tudományos Törvény” értelmében 50 milliárd dollárral finanszírozzák meg a szektort. Ezt a lépést megerősítve a memóriachip-gyártó Micron 40 milliárd dolláros beruházást jelentett be, amely 40 ezer új munkahelyet teremthet.
Brutális lépés jött
De azóta kiderült, hogy a CHIPS-törvény csak a kezdet. Október 7-én az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma átfogó exportellenőrzést jelentett be „a fejlett számítástechnikai integrált áramkörökre (IC-k), az ilyen IC-ket tartalmazó számítógépes árukra és bizonyos félvezető-gyártási cikkekre”.
Ezen túlmenően az Ipari és Biztonsági Hivatal (BIS) 31 kínai intézményt és vállalatot vett fel a „nem ellenőrzött” listájára, mivel „egy külföldi kormány együttműködésének tartós hiánya miatt a BIS nem tudja ellenőrizni a vállalatok jóhiszeműségét”. A korlátozások minden amerikai állampolgárra vonatkoznak, akik engedély nélkül támogatják a chipek fejlesztését vagy gyártását a félvezetőgyártó üzemekben Kínában.
Megállítani a térvesztést
Még alig pár évtizede az Egyesült Államok ellenőrizte a globális félvezetőipar oroszlánrészét (1990-ben 37 százalékát), de dominanciáját az észak-ázsiai piacok fokozatosan erodálták. 2020-ban Tajvan (22 százalék), Dél-Korea (21 százalék), Japán (15 százalék) és Kína (15 százalék) adták a globális félvezetőgyártás 73 százalékát, szemben az Egyesült Államok 12 százalékával.
Az Egyesült Államok félvezetőiparának 99 százalékát képviselő Semiconductor Industry Association 2020-as jelentésében előrevetítette, hogy az Egyesült Államok piaci részesedése 2030-ra 10 százalékra zuhan, míg Kína 24 százalékra növeli részesedését, szorosan követve Tajvan (21 százalék) és Dél-Korea (19 százalék) által. A jelentés hangsúlyozta a félvezetőgyártó cégeknek nyújtott amerikai állami támogatás minimális összegét – különösen összevetve ezt a legtöbb ázsiai országgal, és egy sor ajánlást fogalmazott meg. A félvezetőgyártást Kínában például intenzíven támogatja a „Made in China 2025” terv szerinti kormányzati politika.
Lehet, hogy nem az Egyesült Államok birtokolja a félvezetőgyártás legnagyobb globális részesedését, de számos kritikus félvezető-feldolgozó beszállítónak ad otthont – nevezetesen az Applied Materials-nak, a KLA-nak és a Lam Research-nek –, és az exportellenőrzések kiterjednek a szolgáltatásokra is.
A legtöbb félvezető-gyártó létesítmény éjjel-nappal üzemel, és karbantartási és szolgáltatási szerződést kötnek ezekkel a társaságokkal, hogy a hibákat vagy a szervizelési igényeket időben orvosolják a műveletek és a termelés maximalizálása érdekében. A szolgáltatási szerződések létfontosságúak a legtöbb félvezetőgyártó létesítmény számára, és az új exportellenőrzések révén bevezetett korlátozások súlyosan érintik Kína félvezetőgyártási képességeit - és rövid távon az USA félvezető-feldolgozó vállalatait is, mint például a Lam Research és az Applied Materials, amelyek esetében a szolgáltatási szerződések jelentős és rendszeres bevételi forrást jelentenek.
Az Applied Materials becslése szerint a bejelentés 400 millió dolláros veszteséget fog okozni az összes alkalmazottjuk Kínából való gyors távozásával.
2020-ban a Boston Consulting Group becslése szerint az amerikai vállalatok bevételeik 37 százalékát veszíthetik el, ha megtiltják a kínai ügyfeleknek történő értékesítést, ami befolyásolná a kutatás-fejlesztésbe való befektetések mértékét és a magasan képzett munkahelyek elérhetőségét az amerikai félvezető iparban.
Komplex ökoszisztéma
Az Egyesült Államok exportszabályozásának hatásai messze túlmutatnak a hagyományos félvezetőgyártók Kínából való hirtelen kilépésén. A félvezető ökoszisztéma összefonódik más gyártási ágazatokkal, például rozsdamentes acél alkatrészeket, vákuumrendszereket és alkatrészeket gyártó cégekkel (például az amerikai Varian és Swagelok) vagy metrológiai eszközökkel, például mikroszkópokkal. Minden vállalatnak, amely ebben a szélesebb félvezető ökoszisztémában dolgozik, számba kell vennie a következményeket.
A legnagyobb hatás talán a globális 3D NAND félvezetőgyártási szektorban lesz érezhető. A „3D NAND flash memória” egy olyan technológia, amelyet először 2013-ban mutatott be a Samsung Electronics. Ez bevezetett egy módszert a memória méretének skálázására, amint több 2D NAND síkréteg egymásra helyezésével nano felhőkarcolókat alakított ki.
Az egyesült államokbeli szabályozások a 128 vagy több rétegből álló 3D NAND chipekre vonatkoznak, amelyeket nagy pontosságú eljárással állítanak elő, több mint 1000 egymást követő feldolgozási lépéssel, amelyek félvezető-feldolgozók sorozatának folyamatos működését igénylik.
Nem csak a vállalkozások találják magukat nehéz helyzetben a szétválással. Az egyetemek a félvezetőkutatás K+F ökoszisztémájának fontos részét képezik, és jelenleg szoros nemzetközi együttműködések folynak Kína és más országok között ezen a területen. Az USA megszorításai hasonló módon fogják megváltoztatni a félvezető-kutatási együttműködést Kínával, mint ahogyan az USA exportellenőrzése az elmúlt években az Iránnal folytatott kutatási együttműködésre gyakorolt. A szingapúri miniszterelnök mindenestere tegnap aggodalmának adott hangot: szerinte az amerikai lépés destabilizálólag hat a világunkra.
De akkor mi a cél?
A szempont nem az amerikai cégek haszna volt, hanem a kínai cégeknek okozott károkozás - nemzetbiztonsági megfontolásokból. Egy kormányzati tisztviselő a közelmúltban ezt kifejezetten meg is erősítette.
Egyszerűen kevésbé törődnek az amerikai vállalatok profitjával, mint az Egyesült Államok technológiai vezetésével. Valójában az olyan chipgyártók részvényei, mint az Nvidia és az AMD, már szeptemberben visszaestek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy korlátozzák a chipek Kínának történő értékesítését. Ám a nemzetbiztonság néhány cégnél felülírja a szerényen magasabb profit szükségességét.
Ez visszatérés a hidegháborús gazdasági stratégiához, ahol az Egyesült Államok és szövetségesei aktívan próbálták korlátozni a technológia exportját a szovjet blokkba.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
