Múlt héten befutott az Egyesült Államok első cseppfolyós földgáz (LNG) szállítmánya Portugáliába és ezzel élesbe fordult a kérdés, hogy vajon az amerikai gázszállítók képesek-e leszorítani az orosz állami Gazprom európai piaci részarányát? Az amerikai LNG-szállítás célja geopolitikailag az orosz energiafüggőség csökkentése Európában. Jelenleg a Kreml kinyújtott karjaként funkcionáló Gazprom a kontinens földgáz-igényének mintegy harmadát biztosítja, sőt Németország esetében csaknem a felét.
A szaksajtó az amerikai ’Crealo Spirit’ tanker kikötését a kontinentális energiapiac új korszakaként üdvözölte, hozzátéve, hogy az új kereskedelemi kapcsolat végre felrázza az európai piacot. A palagáz-forradalom radikálisan átformálta az amerikai energetikai tájképet és az Egyesült Államok várhatóan már jövőre nettó gáz-exportőrré válik. A texasi Houston-központú Cheniere Energy az utóbbi időben számos hosszú-távú szerződést kötött európai cégekkel, így az angol BG Group-pal és a spanyol Gas Natural-lal.
Magyar szereplő a texasi szállításoknál
Magyar szempontból kiemelendő, hogy a Külügyminisztérium korábbi energia-biztonságért felelős utazó nagykövete, Orbán Anita jelenleg a Cheniere Energy munkatársa. Orbán 2014 tavaszán írásos jelentést is tett egy kongresszusi albizottságnak Washingtonban amely az LNG export hatását vizsgálta az amerikai külpolitikára. Ezzel összefüggésben Bell amerikai nagykövet tavaly októberi előadásában az orosz olaj- és gázfüggőségünk káros hatásaira is figyelmeztetett. Az amerikai diplomácia véleményét tolmácsolva a nagykövet szerint diverzifikált és több forrásra épülő energiapolitika nélkül Oroszország politikai vagy gazdasági túszává válhat hazánk.
|
| Káncz Csaba |
Jelenleg öt amerikai LNG terminál áll építés alatt, mintegy 280 millió köbméteres napi kapacitással és még jóval több áll építés alatt. Miután mindannyi megépül, az Egyesült Államok válik a világ harmadik legnagyobb cseppfolyósító kapacitás birtokosává Ausztrália és Katar után. Az év elején a Wood Mackenzie tanácsadó cég előrejelzést adott ki, amely szerint 2020-ra az USA Európába fogja exportálni az LNG termelésének 55 százalékát hozzávetőleg évi 32 millió tonnát.
A Gazprom most azzal szembesül, hogy vagy esik a piaci részaránya, vagy csökkenteni kényszerül a vezetékes gáz árát. A moszkvai óriás már be is jelentette, hogy meg akarja őrizni a piaci részesedését, így Szaúd-Arábia piaci stratégiájához hasonlóan komoly árverseny indulhat Európában. A Gazprom a norvég Statoilhoz hasonlóan megváltoztatta a közelmúltban eddigi piaci taktikáját és számos aukciót is tartott már, hogy még rugalmasabbá tegye gázkereskedelmét. Ez természetesen jó hír az olyan energia-importőr országok számára, mint hazánk.
Új leosztás Közép-Európában
Közép-Európa számára egyre reálisabb lehetőségként jelentkezik a cseppfolyós földgázkínálat, hiszen a lengyelországi Swinoujscie balti kikötővárosban már elkészült az LNG terminál. Az adriai Krkben ugyanilyet terveznek, amely 2019-re készülne el. Ezért is fontos az észak–déli gázvezeték összekötése, amelyet leginkább a visegrádi négyek szorgalmaznak, de amit Ukrajna is támogat, mert így Kijev is kisebb mértékben függne az orosz gáztól.
Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a diplomáciai illemtanra fittyet hányva még idén februárban kijelentette az idelátogató új horvát külügyminiszternek, hogy „sosem volt ilyen rossz Magyarország és Horvátország kapcsolata”. Hozzátette, hogy a horvát LNG terminálnak már kisebb a jelentősége Budapest számára, mivel egy a romániai irány került előtérbe. Nos, Szíjjártónak még két hónap sem kellett és merőben más színben látta az adriai projektet, amikor április elején Washingtonban az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős különmegbízottjával, Amos Hochsteinnal egyeztetett a magyar-amerikai energetikai együttműködésről.
Szíjjártó új értékelése szerint manapság "Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz". Szijjártó hozzátette, hogy jelenleg a legjobb megoldás a horvát LNG- terminál megépítése lenne, ráadásul amerikai befektetők is érdeklődnek a részvétel iránt. A horvátországi terminál - elhúzódó - megépítése az új magyar álláspont szerint Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében jól megvalósítható lenne.
Káncz Csaba jegyzete
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
