Az amerikai képviselőház tegnap este megszavazta a jövő évi katonai költségvetés 68 milliárd dolláros kiegészítését benne a mexikói határon építendő fal kezdő költségeivel, emellett a szenátus zöld utat adott az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagnak.
Nem Mexikótól, hanem Észak-Koreától tartanak
A 235 igen és 192 nem szavazattal elfogadott, hadi költségvetést kibővítő törvény célja, hogy tovább erősítse az Egyesült Államok védelmi képességeit külföldről érkező rakétatámadásokkal szemben. A törvényhozók az észak-koreai rakétakísérletekkel és Phenjan hadikapacitásainak feltételezett növekedésével indokolták a jövő évi költségvetés növelésének szükségességét.
Így a 2018-as évre biztosított katonai költségvetés 658,1 milliárd dollár, amely a Donald Trump elnök által kért összegnél is több 18,4 milliárd dollárral.
Épül a fal, csak nem Mexikó fizeti?
Ebből a katonai költségvetésből fedezik a mexikói határon építendő fal induló költségét is, amelyre 1,6 milliárdot különítettek el. A mexikói nagy fal Donald Trump választási kampányának egyik fő ígérete volt, igaz, Trump akkor még kitartott amellett, hogy a falépítés költségeit Mexikónak kell majd állnia.
Az elnök egyébként így örült a hírnek:
Big progress being made in ridding our country of MS-13 gang members and gang members in general. MAKE AMERICA SAFE AGAIN!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. július 27.
A demokrata politikusok - akik ellenzik a falépítést - mérgező pirulának nevezték az erre szánt summát és amerikai sajtóhírek szerint a szenátusban igyekeznek majd kivetetni ezt az összeget a katonai költségvetésből, amelyet még a szenátusnak is meg kell szavaznia.
A törvényhozásnak október elsejéig - a pénzügyi év kezdetéig - kell dűlőre jutnia az ügyben. Ha nem sikerül elfogadtatni jelenlegi formájában a törvénytervezetet, akkor érvényben marad az idei pénzügyi évre megszavazott költségvetés összege.
Az amerikai-mexikói határ 3300 kilométer hosszú. 1050 kilométeres szakaszán már van fal, ennek tulajdonképpen a meghosszabbítását és ellenőrizhetőbbé alakítását ígérte Donald Trump. Januárban, a beiktatása utáni egyik első döntéseként, el is rendelte az építkezést. A mexikói kormánnyal azonban nem sikerült megállapodni, és tavasszal az elnök azzal rukkolt ki, hogy a falra napelemeket kell szereltetni, amelyek kitermelnék a fal építési és fenntartási költségeinek legalább egy részét. Néhány napelemgyártó cég már el is készítette a terveket.
A fal költségeit Trump 5-10 milliárd dollárra becsülte, szakemberek szerint azonban az összeg 25-40 milliárdra rúghat. Az építkezés kezdetének még nincs dátuma, de John Kelly belbiztonségi miniszter várakozásai szerint a határfal két éven belül állni fog.
Odarúgnak egyet az oroszoknak
A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a szankciókat tartalmazó törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt.
I am strongly supportive of sanctions on Russia and North Korea. However, I worry very much about President Trump’s approach to Iran.
— Bernie Sanders (@SenSanders) 2017. július 27.
A 184 oldalas törvényt most a Fehér Házba küldik, ahol az elnöknek kell kézjegyével ellátnia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt.
Az orosz elnök igencsak rossz néven vette a szankciók elfogadását, egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ők végtelenül türelmesek és fegyelmezettek, de van az a pont, ahol vissza kell vágniuk, ugyanis lehetetlen örökké tolerálniuk azt, ahogy Amerika Oroszországhoz áll.
Mikor és hogyan vágunk vissza? Nos, az azon múlik, hogy mi lesz a szankciós törvény végső formája – mondta az elnök.
Trumpnak nem fognak tetszeni
A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz, jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.
A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.
Nem lelkesedik az EU
A szankciók érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt. Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.
A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban - például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet. Európai politikusok - köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak, de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.
A juntával szemben álló források szerint már 68 halálos áldozata van a katasztrófa után indított hadműveleteknek. 
