Szépen muzsikált a német-francia páros
|
| Merre tovább? |
Nicolas Paul Stéphane Sarkozy de Nagy-Bocsa naggyá tette Franciaországot - elemzők szerint Sarkozy keménykezű válságkezelő volt elnöksége alatt, de legnagyobb sikereit a nemzetközi politikában aratta Angela Merkel oldalán. A német-francia viszony meghatározta Európát az elmúlt 5 évben, Sarkozy a jó kapcsolatért még az eurókötvények kibocsátásának támogatásától is elállt egy időre, cserébe az EU egyik legbefolyásosabb politikusa lett Angela Merkel kancellár mellett.
Az EU nettó befizetőjeként a huszonhetek egyik gazdasági motorja, Németország a válság elhúzódásával egyre kritikusabban szemlélte az államadósságuk lefaragásával nem bíró tagállamokat. A német állampolgárok is egyre többször tették fel a kérdést: "miért az ő pénzükből kell megmenteni a renitens Görögországot?" A megszorításokat és a fiskális fegyelmet hirdető európai válságkezelés német receptjét hirdette a hétvégén a szocialista Francois Hollande ellen elbukó Sarkozy. Az új francia köztársasági elnök ráérzett arra, mire vágynak a 4-5 éve alatt megszorítások között vergődő francia családok, akik Sarkozy "legnagyobb bűnének" a nyugdíjreformját tartják - pedig e nélkül aligha állna fékező pályára a francia adósságdinamika.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy "csúcsteljesítménye" a tavaly december 9-ei EU-csúcs volt, ahol az eurózónatagokon átnyomták az európai stabilitási paktumot. Mint emlékezetes, ezen a csúcson az első körben egyetlen nem eurózónatag volt, aki vonakodott rábólintani a paktumra: Magyarország.
Elinflálni vagy elengedni az adósságot: ugyanaz
Az Unióban azonban egyre többen vetették fel, hogy a válságkezelés módja nem a fiskális szigor kell hogy legyen, hanem a növekedés ösztönzése. Csakhogy egyszerre ösztönözni a gazdaságot és adósságot csökkenteni még senkinek sem sikerült. Európa előtt tehát most két út áll: vagy a szigor vagy megpróbálja kinőni az adósságát. A gazdaságba öntött temérdek pénz azonban hamarosan a magasabb inflációban köszönhet vissza, ami együtt jár az adósságok inflálódásával is. Nem sokban különbözik ez lényegében az adósságok elengedésétől - csak kevésbé látványos és nem esnek pánikba tőle a befektetők azonnal.
Szinte már alig emlékszünk a görög kötvénycserére, igaz? Pedig március 9. nem olyan távoli dátum: a görög állampapír-tulajdonosok egy csapásra 150 milliárd eurót engedtek el, ennek híján a görög államkincstár két héten belül kiürült volna. Kongott volna az ürességtől.
A cserére rábólintó trojka, az az Európai Bizottság, az EKB és az IMF nem győzte hangsúlyozni, egyszeri, egyedi esetről van szó. Több ilyen nem lesz. Aztán mégis elkezdett teret hódítani a növekedéspárti elképzelés Brüsszelben.
|
Rendkívüli, informális jellegű találkozót tartanak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői május 23-án - jelentette be a vezetők tanácskozói fórumát (Európai Tanács) elnöklő Herman Van Rompuy kedden Brüsszelben. Az uniós illetékes már korábban jelezte, hogy a június végén esedékes félévzáró találkozó előtt össze kíván hívni egy rövid értekezletet, amelyen kizárólag a növekedésre vonatkozó lehetőségekről tárgyalnak. |
Két évig tétlenkedtek, most már megvan a véleményük
A hétvégén az EU egyik legfontosabb pénzügyi pozíciójában tevékenykedő Olli Rehn, az EU-bizottság gazdasági és pénzügyi alelnöke beszélt arról, hogy a "költségvetési szabályok nincsenek kőbe vésve". Rehn szerint a tavaly elfogadott stabilitási paktum mellett egy növekedési paktumra is szüksége van Európának. Hétfőn Hollande honfitársa, Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is szkeptikusan nyilatkozott arról, mennyire célravezető, hogy az országok mindenáron az adósságok lefaragására törekedjenek. Lagarde szerint a megszorítások nem sebezhetik meg a gazdaságokat. Nagy fordulat ez, ahhoz képest, hogy Washingtonban és Brüsszelben is 2 évig tétlenül nézték, ahogy Görögország az államcsőd felé sodródik, és hogy mekkora erőfeszítésbe telt rávenni a tagországokat a válság negyedik (!) évében, hogy a közös szabályokat most már illene betartani.
Ezek szerint mi is kaphatunk majd kedvezményt?
Egyetlen kérdés maradt már csak. Vajon a növekedés támogatása kontra fiskális szigor kérdésköre felszínre hozza-e az EU egyik másik, régebbi törésvonalát, amely "régiek és újak", "keletiek és nyugatiak" között húzódik. Csehországot kivéve a 2004-ben, majd 2008-ban csatlakozott "keleti blokk" minden országa aláírta és elfogadta a még Sarkozy-Merkel receptje alapján íródott stabilitási paktumot. Az újak megígérték előre, hogy fegyelmezettek lesznek, hogy ami eddig "kőbe volt vésve", azt valóban komolyan veszik.
|
| Angela Merkel egyedül maradhat? |
A kérdés az: amit lehet Jupiternek, azt szabad-e a kis ökörnek? Mi lesz, ha Magyarország - mely idénre 150, jövőre 600 milliárd forintos kiigazítást jelentett be nem rég - magasabb hiányt akar futni, mint ahogy azt tervezte? Az eddigi tapasztalatok alapján a nyugat-kelet törésvonalat elmélyítheti a növekedéspárti válságkezelés támogatása: míg Spanyolország kapott enyhítést az év végi hiányra, addig Magyarország az EU történetében először ragadt benne a túlzott-deficiteljárásban. Miközben Európa tovább roskadozik az adóssághegy alatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
