4p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Izraelt és az Egyesült Államokat egyre inkább aggasztja az Irán által minden szinten támogatott Hezbollah masszív fegyverkezése. Az amerikai hírszerzés szerint egy újabb háború Izrael és a Hezbollah között már belesodorná Iránt is és belobbantaná az egész térséget. Az izraeli légierő hadgyakorlaton modellezi az orosz S-300-as légvédelmi rendszerek kiiktatását. Káncz Csaba jegyzete.
Izraeli katonák egy munkagép mellett a Libanont és Izraelt elválasztó határkerítésnél az észak-izraeli Metulában 2018. december 4-én. Az izraeli hadsereg ezen a napon bejelentette, hogy az Északi Pajzs fedőnevű művelet keretében felkutatja és felszámolja azokat az alagutakat, amelyeket a Hezbollah libanoni síita szervezet fúrt a határ alatt, hogy rajtuk keresztül meglepetésszerű támadásokat hajtson végre Izrael ellen. (MTI/EPA/Atef Szafadi)

Az izraeli hadsereg (IDF) kedden elpusztította az ország területén a libanoni siíta félkatonai szervezet, a Hezbollah által fúrt alagutat, amely 25 méter mélységben (!) épült, 200 méter hosszan húzódott és 2 méter átmérőjű volt. Tel-Avivot egyre inkább aggasztja az Irán által minden szinten támogatott Hezbollah masszív fegyverkezése, amely testet ölt egy Libanonban működtetett precíziós rakétákat gyártó üzemben. Ezen kívül Teherán fejlett fegyverrendszereket is leszállít szövetségesének polgári repülőgépeken, amelyek egyszerűen a bejrúti reptéren landolnak. Mindenesetre Netanjahu miniszterelnök „elképzelhetetlen szintű” megsemmisítő válaszcsapással fenyegette meg a siíta szervezetet, ha konfrontálódni mer országával.

Az IDF dilemmája

Az amerikai nemzetbiztonsági gépezetet jelenleg Irán-ellenes héják (Bolton, Pompeo) uralják, így egyre keményebb politikai figyelmeztetések jönnek Washingtonból is. November 13-án az amerikai külügyminisztérium a Hezbollah vezérének fiát, Jawad Nasrallahot felrakta a a globális terroristák listájára, ezzel egyidőben 5 millió dolláros fejpénzt tűzött ki két másik Hezbollah tisztviselő fejére. Májusban az iráni nukleáris megállapodás felmondása után a pénzügyminisztérium már szankciókat jelentett be a Hezbollah vezetője, annak helyettese és a súra tanács három további tagja ellen. Október közepén pedig az igazságügyi minisztérium a Hezbollahot egy „transznacionális bűnügyi szervezet”-ként sorolta be.

Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy az IDF ombudsmanja szerint az izraeli hadsereg az erőforrásainak nagy részét az elmúlt években a légierőbe fektette, elhanyagolva a szárazföldi erőket, így az gyakorlatilag nincsen felkészülve egy Hezbollah elleni háborúra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az izraeli szárazföldi erők bármilyen szinten összevethetők lennének például a magyar honvédség teljesen lepusztult és harcérték nélküli szárazföldi technikáival. A legutóbbi IDF hadgyakorlaton például már kipróbálták azt a 122 milliméteres aknavetőt, amely repülésvezérlő képességgel bír és maximálisan 5 méteres eltéréssel csapódik be a kijelölt célpontba.

Regionális kihatások és az orosz kérdés

Az amerikai hírszerzés megítélése szerint egy újabb háború Izrael és a Hezbollah között – a legutóbbi 12 éve történt – már belesodorná a konfliktusba Iránt is és belobbantaná az egész térséget. Ezt maga a Hezbollah is így gondolja, erre utal a szervezet főtitkárának tavaly júniusi dörgedelme, miszerint „egy izraeli támadás megnyitná a kapukat több százezer muszlim harcos előtt Irakból, Jemenből, Iránból, Afganisztánból és Pakisztánból”. Valóban, a Hezbollah harci sikerei az elmúlt években a szíria harctéren jelentősen növelte a szervezet reputációját a siíta muszlimok között szerte a régióban.

Káncz Csaba

Márpedig a szír hadszíntér egy újabb fejfájást jelent Izrael számára, hiszen az orosz rádióelektronikai felderítő gép szeptemberi lelövése óta Moszkva megkérdőjelezi Tel-Aviv katonai kampányát iráni célpontontok ellen Szíria területén. Mi több, a Kreml az utóbbi hetekben még élesítette is a retorikáját és november 5-én Lavrov külügyminiszter kritizálta az izraeli hadsereg elégtelen koordinációját az orosz erőkkel Szírában. Nem világos ugyanakkor, hogy az oroszok egyáltalán tudnak-e, avagy akarnak-e olyan szintű politikai nyomást gyakorolni Teheránra, hogy az visszafogja katonai infrastruktúrájának kiépítését Szíriában.

Az bizonyosnak tűnik, hogy Izrael eltökélt abban, hogy katonai csapást mér az iráni támaszpontokra Szíriában, ha azokon keresztül akarnak fejlett fegyvereket szállítani a Hezbollah-nak. Ez pedig egy napon óhatatlanul elvezethet az izraeli légierő és az orosz légvédelem összecsapásához Szíriában. Ezt lehet, hogy Tel-Avivban is így látják és sajtóbeszámolók szerint az izraeli légierő már hadgyakorlaton modellezte az orosz S-300-as légvédelmi rendszerek kiiktatását.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály: nem indítottunk kamatcsökkentési ciklust
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 17:20
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Makro / Külgazdaság Mit adtak nekünk az akkumulátorgyárak?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 17:00
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Makro / Külgazdaság Ukrajna bekeményit: kedden is megbombázták a Barátság vezeték betáplálási pontját
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 16:20
Rádupláztak a hétfői támadásra, újabb drónokat küldtek Tatárföldre, ahonnan a Barátságot is táplálja Oroszország.
Makro / Külgazdaság Bár nő az orosz olajexport, estek az energiaexport bevételek
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:20
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Makro / Külgazdaság Ukrajna: már több megoldást is kínáltunk olajügyben, de Orbán Viktornak nem érdeke a megegyezés
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:00
Az uniós tiszviselőknek már van terve a válság megoldására. Az ukrán vezetés tárgyalna Magyarországgal, de nem kapnak érdemi választ – állítják.
Makro / Külgazdaság Itt a kamatdöntés: Varga Mihályék elkezdték a lazítást, de mi lesz így a forinttal?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 14:02
Közel másfél év után kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank.
Makro / Külgazdaság Tavaly harmadával esett a német autóexport Kínába
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 13:43
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Makro / Külgazdaság Nem akármit válaszolt Orbán Viktor az uniós figyelmeztetésre
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 12:04
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 11:41
Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség.
Makro / Külgazdaság Új terület került a fókuszba: felkészül a kiskereskedelem Nagy Márton szavai után?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 11:14
Ismét felerősödött a külföldi cégek túlsúlyával kapcsolatos retorika Magyarországon. A bankszektor után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi ágazatot „fájó pontként” jellemezte, ahol csökkent a magyar tulajdon aránya az elmúlt 15 évben. Eközben a kereskedelem inkább a folyamatos és hirtelen jogszabályváltozások súlyát nyögi, naponta 9 bolt zár be Magyarországon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG