Elnöksége hét esztendejének utolsó évértékelőjét tartotta Obama elnök. Erőteljesen megvédte kormányzata eddigi belpolitikai és gazdaságpolitikai eredményeit. Külpolitikáról szólva elsősorban a fenyegető terrorizmusról beszélt, s kérte a Kongresszust, hogy szavazza meg a katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen.
Az Amerika előtt álló közös célok elérése érdekében a jelenlegi megosztottság meghaladását sürgette. Az elnök hivatali ideje legfőbb csalódásának nevezte, hogy az amerikaiak túlságosan nagy része érzi úgy, nem számít a szava, nem tudja befolyásolni az eseményeket, és ezen ő sem tudott változtatni.
Szerintünk miről kellett volna valójában számot adnia
Nos, akkor pillantsunk be a paraván mögé és tekintsünk át pár olyan területet, amelyet szerintünk az elnöknek egy órás beszéde alatt érdemben érintenie kellett volna. A 2008-as pénzügyi válságot ugyanis az amerikai középosztály és az alsóbb rétegek a mai napig nem heverték ki, sőt egyes drámai tendenciák csak erősödtek.
Politikai hőmérséklet: Az amerikaiak kétharmada egészen egyszerűen azt szeretné, ha Amerika más utat járna Barack Obama után. Az emberek általános véleménye szerint a washingtoni politikai osztály megbukott, és sürgősen el kell tűnnie a színpadról.
Mi több, a napokban elkészült Gallup felmérés szerint az amerikaiak az ország legnagyobb problémájának saját kormányukat, Kongresszusukat és politikusaikat tekintik.
|
| Forrás: gallup.com |
Külön problémakört képez az alacsony iskolázottságú, kékgalléros fehér amerikaiak csoportja, akik csak a vesztett háborúkat és saját megrendült anyagi helyzetüket látják. Donald Trump bevándorlás- és globalizáció-ellenes tirádái ezen osztály frusztrációjából táplálkozik.
A fiatalság sincsen túlságosan feldobva. Jelenleg a 30 év alatti felnőtt lakosság 48 százaléka szerint az ’Amerikai Álom’ ideája halott.
Adósság: Obama az elnöksége alatt évente mintegy 1000 milliárd dollárral növelte az USA államadósságát, 2009 óta 76.44 százalékkal rakétázva fölfelé. A 7.75 ezermilliárd dolláros adósságnövekedést a reál GDP csupán 2.08 ezermilliárd dolláros emelkedése kísérte. Tehát a nemzeti össztermék minden egyes dollár-emelkedéséhez 3.71 dollár adósság-emelkedés járult.
|
| Káncz Csaba |
Pénzpiacok: A New York-i részvénypiac a kormányzat likviditás-cunamijának következtében 178 százalékkal erősödött 2009 márciusa és 2015 decembere között. Az idei év első két hete viszont olyan borzalmasan indult, mint még soha az USA részvénypiacainak történetében. A befektetők körében – jogos – aggodalom terjed futótűzként: a 2008 óta folytatott fedezetlen pénznyomás csupán elfedte az igazi bajokat és a világgazdaság most egy deflációs örvénybe került.
Munkaerőpiac: Bár a hivatalos munkanélküliségi adatok csökkentek hivatali ideje alatt, jelenleg az alkalmazottak csupán 49.23 százalékát foglalkoztatják teljes munkaidőben, amely alacsonyabb arány, mint Obama 7 évvel ezelőtti beiktatásakor. 2008 óta pedig 900 000 középosztálybeli állás tűnt el a munkaerőpiacról. A férfiak foglalkoztatási rátája már 1950 óta folyamatosan csökken.
Szociális helyzet: Egy állítólag baloldali elnöknek ezzel is foglalkozni kellett volna. Napjainkra ugyanis már minden harmadik háztartás valamilyen típusú kormányzati segélyre szorul. Az amerikaiak átlagosan feleannyi megtakarítással rendelkeztek 2015-ben, mint az 1980-as évek elején. 62 százalékának kevesebb, mint 1000 dollár megtakarítása van, 21 százalékuknak pedig konkrétan semennyi.
Ráadásul míg 1971-ben a háztartások 61 százaléka a középosztályhoz tartozott, napjainkban – először a feljegyzések történetében – a középosztály a népességen belül kisebbségbe került. Miközben 1970-ben még a középosztály vitte haza az összjövedelmek 62 százalékát, ez mára 43 százalékra zuhant.
Az amerikai társadalom olyan szinten szakadt szét, hogy jelenleg a háztartások felső 10 százaléka kontrollálja a magánvagyonok 76 százalékát, míg az alsó 60 százalék csupán 2,5 százalékát. A legfelső 5 százaléka a háztartásoknak 91-szer nagyobb vagyonnal bír, mint az átlagos háztartások.
Líbia: A 2011-ban szétbombázott államiságú Líbiáról is illett volna egy-két szót ejteni. Az ENSZ múlt hónapban publikált jelentése szerint az Iszlám Állam (IS) erősíti katonai jelenlétét az országban. Az IS az észak-afrikai államot stratégiai helyzetűnek tekinti a Közel-Kelet, Afrika és Európa keresztútján. Ráadásul kifogyhatatlan olajkútjai is vonzóak az IS számára és a sivatag is összeköti Líbiát számos afrikai országgal
Új fejlemény, hogy az utóbbi napokban megérkeztek a brit különleges egységek (SAS) az országba. Az elkövetkező hónapokban mintegy 6000 fős amerikai és európai (olasz, brit és francia) kontingens érkezhet Líbiába. A kérdés még nyitott, hogy idén a NATO megszállja-e az országot.
Káncz Csaba jegyzete
Megtörtént a bejelentés. 
